A Kossuth Lajos Katonai Főiskola története 1967-1996 [antikvár]

Történelmi előzmények 1956 októberének vihara a Magyar Néphadsereget is tragikus helyzetbe sodorta. A katonai felső vezetés elöntő részének tehetetlensége, a „Tegyen belátása szerint!" szégyenteljes parancsai szétzilálták mind a haderőt, mind annak - történelmi okokból - amúgy is alacsony társadalmi tekintélyét. A Szervezési és Mozgósítási Csoportfőnökség 0066/csf-1958. 01. 06. számú irata szerint^ Úszta Gyula vezérőrnagy, hadseregparancsnok már 1956 novemberében javaslatot terjesztett elő dr. Münnich Ferenchez, a fegyveres erők miniszteréhez a Magyar Néphadsereg újjászervezése tárgyában. Az új Magyar Néphadsereg (MN) katonaállományát 50 ezer főben javasolták meghatározni, mintegy 10-11 ezer tiszttel, 2500-3000 tiszthelyettessel és 36 000-37 500 legénységi állományúval. Ezt a kontingenst egy 13-14 ezer fős polgári alkalmazotti állomány egészítené ki, illetve a fentieken kívül terveztek létrehozni egy-egy egyesített katonai akadémiát, egyesített katonai tiszti iskolát, valamint hajózó- és repülőtechnikus-tiszti iskolát. Minderre mintegy 2 milliárd Ft-os költségvetést tartottak elegendőnek. Az új, lényegesen kisebb haderővel kapcsolatos elképzeléssel összefüggésben december 4-én készült el Soós Sándor ezredes, kiképzési és mozgósítási osztályvezető előterjesztésében egy jelentés.^ Ebben - jelen témánk szempontjából - szükségesnek tartotta rögzíteni, hogy egyetlen katonai akadémiát (Zrínyi Miklós Katonai Akadémia - ZMKA) kell létrehozni összfegyvernemi, nevelőtiszti és hadmérnöki tagozattal. Az új hadsereglétszámból adódó - mintegy 50-60 fős hallgatói fölösleget, főleg a 3. év-