A füzéri vár [antikvár]

Hazánk legészakibb táján, a Zempléni-hegység keleti szélén el[ terülő Hegyköz medencéjében emelkedik a füzéri vár. Közel 500 m magas, az egész környék felett uralkodó, alig megközelíthető sziklacsúcsra épült, s bár egykori épületeinek többsége már elpusztult, 1 még így is jelentős középkori vármaradványaink közé tartozik, festői fekvése pedig legszebb műemlékeink közé sorolja (2-5. kép). Látogatóinak száma - bár kiesik a forgalmas turistautakból évről évre növekszik, egyre többen csodálják meg legépebben megmaradt részét, a gazdag faragványokkal díszített várkápolnát. Rohamosan pusztuló falai néhány éve arra késztették a környék lelkes patriótáit, hogy mozgalmat indítsanak a romok megmentésére. Kezdeményezésükre végül az Országos Műemléki Felügyelőség "elhatározta a vár feltárását és falainak helyreállítását. A munka első lépéseként 1977-ben kisebb kutatásra került sor a várban. Ennek során sikerült fő vonalaiban tisztázni az erősség egykori alaprajzi formáját, annak változásait, és számos, az egykor itt folyt életről tanúskodó lelet került napvilágra. Az előzetes kutatás nyomán elkészült a romok állagvédelmének a terve, s remélhető, hogy a következő években a helyreállítási munkák is megindulnak. Ekkor kerülhet majd sor valószínűleg az ásatás folytatására, melynek eredményeit összevetve a párhuzamosan folyó levéltári kutatások adataival, megrajzolható lesz a füzéri vár egykori élete, részletes története. Hogy a kutatás teljes befejezése előtt, most kísérletet teszünk a vár történetének felvázolására - vállalva azt is, hogy munkánk korántsem lesz mentes a hibáktól -, annak több oka van. Egyrészt hasznosnak érezzük, hogy az eddigi irodalom adatainak és helyszíni Megfigyeléseink összefoglalásával előzetes beszámolót adjunk erről az építészeti-történeti szempontból nagyrészt ismeretlen várról. Másrészt a szakmunkákban is gyakori tévedések kirostálásával, a 17. századi várleltárak szövegének közlésével és elemzésével, a várról készült ábrázolások összegyűjtésével, az 1930-as években végzett biztosító munkák leírásával a későbbi összefoglalást kívánjuk előkészíteni. Nem utolsósorban úgy véljük, hogy ezzel is hozzájárulhatunk a füzéri vár maradványainak megmentéséhez és a középkori magyar várak jobb megismeréséhez.