A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve X. [antikvár]

A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR JELENTÉSE 1962 Az 1962. év legjelentősebb belpolitikai eseménye az MSzMP VIII. kongresszusa volt. Több szempontból is meghatározta a könyvtár munkáját. A kongresszus könyvtári eszközökkel való propagandája és határozatainak népszerűsítése programot adott tevékenységünknek, a kongresszus művelődéspolitikai vonatkozású határozatai pedig megszabták munkánk irányát. A beszámoló éve a fejlődés újabb időszaka volt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár számára. Könyvtáraink száma — beleértve a központi könyvtárat, a kerületi könyvtárakat, a fiókkönyvtárakat és a különálló gyermekrészlegeket — túllépte a százat, könyvtári állományunk megközelítette a 2 milliót, beiratkozott olvasóink száma több mint 150.000 és kölcsönzött könyveink mennyisége csaknem 6 millióra emelkedett. A könyvtár által elért fő eredmények — a könnyebb összehasonlítás kedvéért a felszabadulásig visszamenően — a következő számszerű képet nyújtják: 1046 1951 1960 1961 1962 Könyvtárak száma' 19» 38 91 97 103 Ebből ker. könyvtárak száma. . . . 18 37 42 46 48 Könyvtári állományi 523 693 1 031 468 1 658 171 1 763 444 1 948 533 Beiratkozott olvasók száma^ 25 347** 77 112** 115 018 140 700 153 181 Kölcsönzők és helyben olvasók száma' 1 677 449 1 819 000 2 067 837 Kölcsönzött és helyben olv. köte- tek és egyéb könyvtári egységek' 1 089 514 2 043 892 4 846 510 5 144 686 5 927 757 ' A központ, a kerületi könyvtárak, nőkkönyvtárak és különálló gyermekrészlegek ' A könyvek, egyéb könyvtári egységek és diafilmek azáma. ' Az olvasótermi és diakölcsönzésre beiratkozottakkal együtt. ' Diakölcsönzökkel, ill. kölcsönzött darabokkal együtt. • A budapesti könyvtárak száma, kiegészítve az egy müködfl peremvárosi könyvtárral. ** Folyamatos évi beiratkozott olvasók száma A könyvtárak száma 6%-al, a könyvállomány mennyisége több mint 10%-al, a beiratkozott olvasók száma 9%-al, a kölcsönzők száma 14%-aI, a kölcsönzött kötetek száma pedig 15%-al növekedett az év folyamán. Ezek a számok bizonyos kiegyensúlyozottságot mutatnak mind a könyvtár anyagi fejlesztése, mind pedig szolgáltatásainak növekedése tekintetében, bár ez utóbbiakban magasabb az eredmény. A felszabadulás utáni 1946-os év adataival összehasonlítva — az 1945-ös évet, mint csonka évet nem lehet összehasonlítási alapul venni — a könyvtárak számának több mint ötszörösére, a könyvállománynak több mint háromszorosára és a kölcsönzött köteteknek