A csallóközi és mátyusföldi zsidó iskolák története 1845-1945 [antikvár]

BEVEZETŐ A pedagógiai jelen megfelelő irányú alakításához nélkülözhetetlen a neveléstudomány múltjának, az iskolarendszer fejlődésének és időbeni változásainak tökéletes ismerete. Választott témakörünk tudomásunk szerint az első kísérlet az általunk behatárolt földrajzi területen egykor működő zsidó iskolák átfogó történetének feltérképezésére. Úgy véljük, hogy a zsidó iskolarendszer és neveléstudomány mindeddig nem voltjelen megfelelő súllyal a szlovákiai pedagógiatörténetben. Könyvünk részben az ebből adódó hiányosságokat is pótolni kívánja. A zsidó nemzetet fához hasonlíthatnánk. A kereszténység zsidó tőből ered. Átvitt értelemben a kereszténység és a hit az oltóvessző, amely nem létezhet a gyökér, azaz a fa nélkül. A mózesi tízparancsolat a keresztény tanításnak ís az alapját képezi, mert magában hordozza azt a fajta erkölcsiséget, amely a parancsok, tiltások és rendeletek teljes mértékű betartásával kel életre. Dolgozatunk időrendben mutatja be a csallóközi és mátyusföldi zsidó iskolarendszer történetét és fejlődését a 18. század végétől egészen a második világháború befejezéséig. Munkánk célja az, hogy lehetőleg tárgyilagosan ragadjuk meg a zsidó iskolarendszer és neveléstudomány fejlődését a mai Dél-Szlovákia területén az 1845-től 1945-ig terjedő időszakban, melyről írásos emlékek maradtak fenn az egymást követő nemzedékek számára. A zsidó ember tudatában nemzetének múltja, még a legtávolabbi is, élő és élete minden napján jelen levő múlt. Része szertartásainak és imáinak, tartalma hitének, alapja vallási azonosságtudatának. E múlt megismerésének első számú forrása a zsidó Biblia. A zsidó Biblia három részből áll. Ezek: a Törvény, a Próféták, és a Szent Iratok, héberül a Tóra, a Néviin és a Keszuvim.* A sorrend az egyes részek fontosságát is tükrözi. A történelemtudósok megállapítása szerint a zsidó történelemtudomány, tehát a bibliai irodalom kezdetei is az egyesült királyság időszakára, Dávid és Salamon uralkodásának idejére (Kr. e. 1010-től 926-ig), az írásbeliség szempontjából kedvező időszakra esik. Az istentiszteletek helyszíne a zsinagóga volt. Arról, hogyan keletkeztek s milyen kapcsolatban álltak a szentéllyel, nem sokat tudunk. Izrael törvénye a Tíz Igéből, azaz parancsból és több mint hatszázti-zenkét törvényből állt. A zsinagógában bemutatott istentisztelet alapja a 'A zsidó neveket és a héber kifejezéseket a Zsidó lexikon (Budapest, 1929) alapján irtuk