A Civitas Fidelissima diskurzusa [antikvár]

Bevezetés Sopron, a nyugat-dunántúli határvidék központja számára az ezeresztendős államiság talán legdöntőbb eseménye a trianoni békerendszer alapján bekövetkezett népszavazás volt, amely 1921-ben eldöntötte a város és a szűkebb térség hovatartozását. Ezzel a döntéssel a város kiérdemelte a "Civitas Fidelissima" címet, amely gazdag történelmi, kulturális múltja mellett önazonosságának egyik alkotóelemévé vált. A 2000. év őszén „A Civitas Fidelissima diskurzusa" címmel Sopronban megrendezett konferencia ezt a jelentős döntést, ennek vélhető okait és következményeit vizsgálta meg kulturális, történeti, gazdasági összefüggéseiben. A Magyarországhoz tartozást szentesítő népszavazás egyedülálló a tiranoni diktátum rendszerében, így az egész modern magyar történelem számára meghatározó. Az eddig vázolt problémakör - melyei ezután az egyszerűség kedvéért a fidelitás diskurzusa elnevezéssel jelzünk -tehát máig igen jelentős regionális identitásképzö erő és az ezeresztendős államiságnak is helyi alkotóeleme. Azonban nem csupán a múlt és a jelen, hanem a jövő számára is igen fontos az erről való beszédmód mozgásban tartása éppen a változó politikai-gazdasági feltételek miatt. Az új évezred az egyesült Európával, s benne remélhetőleg mihamarabb hazánkkal, alapvetően átírja a határokon átnyúló együttműködés feltételrendszerét. A határok névlegessé válásával a korábban alapvetően összetartozó térség (Burgenland és Sopron vidéke) egysége minden vonatkozásban újra helyreáll. Éppen ezért rendkívül döntő, hogy ezek után maradhat-e valami a Trianont követő tudásforma (episztérné) határon innen és túli identitásképzö diskurzusaiból, és ha igen, hogyan fog ez átíródni. Diskurzust emlegettünk, a fidelitás diskurzusát, hiszen olyan alakítóerőröl van szó, amely nem csupán a teret és a (történelmi) időt strukturálja, hanem máig meghatározza a gondolkodás és a nyelvhasználat módját is a térségben, s hozzájárult a kettészakított térség megmaradt része identitásának kialakulásához.