A Bakony néprajza [antikvár]

Valamely táj etnikumára számtalan néprajzi jelenség összessége jellemző. Külön-külön ezek másutt is előfordulhatnak, de bizonyos társulásban csak meghatározott területen lépnek fel. Azt azonban, hogy a Bakony területére mi a jellemző, egész pontosan megfogalmazni nem oly egyszerű. A vidéknek meglehetősen élénk, változatos múltja volt, többek közt a török háborúk eléggé megbolygatták a falvak életét, a XVIII. században nagy terület újjátelepül, így figyelembe kell vennünk a betelepült nemzetiségek kölcsönhatását. Legjellegzetesebbek mindenesetre az egykori kisnemesi falvak s a legtöbb bakonyi néprajzi szín, vonás (pl. az építkezés) ezekhez fűződik. Sok más azonban, mint pl. a földművelés módja, vagy a táplálkozás, már sokkal szélesebb körre terjed ki, számos munkaeszköz túlmegy a Bakony határán, az edényforma Dunántúl határát is átlépi. Egyetlen falun belül is éles osztályellentétek voltak, pl. az őslakos nemzetes úr és a bevándorolt pásztor közt, s mindez nem segíthette az egységes néprajzi csoport kialakulását. Másrészt viszont épp e hangsúlyozott osztályellentétet néprajzi jelenségként tárgyalhatjuk, ami erőteljes színével hozzájárul a bakonyi táj megfestéséhez...