A bácsalmási szőlőkről [antikvár]

Bevezetés Egy kiadvány elé leggyakrabban maga a szerző ír ajánló sorokat, esetleg felkér egy témában jártas barátot, kritikust vagy szakembert, hogy méltassa művét és ajánlja a nyájas olvasó figyelemébe. Ez a bevezetés valamelyest eltér az általános gyakorlattól, mivel a Bácsalmási Dolgozatok sorozat gondozását és kiadását vállaló Bácsalmás Baráti Köre Egyesület elnöke írja a méltató sorokat. Csengődi Rezső visszaemlékezéseit tartja kezében az olvasó. írásából megismerhetjük az elhivatott vidéki tanító pályájának huszonöt évét, viharos történelmünk 1932-1956 közötti időszakát. A két háború közötti korszak volt a bácsalmási tanyavilág virágkora. A szerző részletesen elmeséli a Bácsalmás keleti határrészében alapított iskolák történetét, foglalkozik a köznapok történéseivel, az emberek gondjaival és örömeivel. Teszi mindezt sokszor kedves történetekkel fűszerezve, amelyek a nehéz munkával eltöltött napokról vagy éppen a hétvégeken szervezett mulatságokról szólnak. Igen sok kollégát, barátot, szomszédot, ismerőst, szőlőbeli lakost említ név szerint is. Sajnos igen sok e vidékre jellemző, elsősorban német családnév már csak Rudi bácsi visszaemlékezésében lelhető fel. Hiába keresi a ma embere ezeket a neveket, már nem találja őket. Hogy miért nem? Választ kapunk többek közt erre is az írásból. Rudi bácsit emlegetek, mert akik jól ismerték, csak így nevezték. Emberek közt érezte igazán jól magát, társaságban mindig volt készenlétben egy-két humoros, vidám története. Engedtessék meg egy kis személyes kitérő. A Bácsalmási Polgári Fiúiskola legelső évfolyamának növendékei közé tartozott. Az 1926-ban készült osztálytablón még Klingler családnévvel látható. E tabló fényképes másolata ma is előszobánk falán látható, ugyanis Rudi bácsi - aki német családban látta meg a napvilágot - édesapám és atyai nagybátyám osztálytársa volt. Nagyon sok kedves emléket őrzök, köztük azt a fényképet, amelyet 1931-ben édesapámnak ajándékozott. Különösen jó érzéssel ajánlom e kötethez. Rudi bácsi nem érte meg műve kiadását, csak annak ígéretét. Különös örömömre szolgál, hogy ezt a hiányt most pótolhatjuk. Hálásak le- 5