75 éves a Hegyvidék [antikvár]

Balázs Attila A Hegyvidék mint kerület kialakulása Buda az 1686-os visszafoglalásakor szinte a földdel vált egyenlővé, megszűnt a török közigazgatás és a város balkáni népességének túlsúlya. Buda földesúri jogait a bécsi Udvari Kamara és a kamarai igazgatás gyakorolta, a városi tanács feladata a kiadott rendeletek végrehajtása volt. Majd Rákóczi hadainak kezdeti sikerei után, 1703 októberében írta alá I. Lipót a Buda szabad királyi városi privilégiumait visszaállító diplomát, amely másfél évszázadig meghatározta a település kiváltságait, autonómiáját. Nagymértékben korlátozta azonban a város önállóságát a vár hadászati jelentősége, katonai igazgatása. A katonai szerepkör fontosságának későbbi csökkenése lehetővé tette Buda belterületéhez tartozó Krisztinaváros születését és fejlődését. Ennek egy része kerületünk, a Hegyvidék mai közigazgatási határain belül terült el. Buda külterülete - ide tartozik a XII. kerület területének nagy része - a környező települések (Óbuda, Hidegkút, Kovácsi, Budakeszi, Budaörs, Tétény, Promontor) határáig és a Dunáig tartott. A Hegyvidék napjainkban ismert magyar nyelvű földrajzi neveit Döbrentei Gábor javaslatára Buda városának közgyűlése 1847-ben fogadta el. Az abszolutizmus időszakában Óbudát Budához csatolták, Buda és Pest városát egyetlen közigazgatási egységként kezelték. A szabadságharc utáni 1867-es kiegyezés és Budapest főváros létrejötte (1873) közti időszakban Buda visszakapta autonómiáját. Az utolsó polgármestere az emigrációból visszatért Házmán Ferenc volt. A hivatali feladatok könnyebb megosztása miatt Budapest létrejöttekor, 1873-ban tíz kerület felállításáról döntöttek. A tíz ke- 1931-1949