150 éves a Színház épülete [antikvár]

'jm^r''' 1,11 1 ;! 1 ¦Ai.iV/i .^'„C « iv^ti'i ^ ?ÓV,''''' '/il: Milovan MIKOVIC REGI SZÍNHÁZI HA6Y0MANY ikuló pi ? kotor ilgórsóg vette kezébe szükségessé vált oz iskolák megolopításc. 1743. máius 7-én 3i határokat, és Szent Mária néven o szabod királyi város státustát odományozto rences rend 1747-ben egy szűkös, és o célra alkalmatlan épületben megnyitotto o Grom-épületéhezl, és ill különböző alkolmakor színhózi előadásokat is tarthallak. Az akkori elő- Azt követően, hogy Szabadka sorsát az al( Mária Terézia reiegszüntette Szobadkán neki'. A város élén állá szenátus' kérésére o f( matikai gymnosiumol^ (közei a régi Városházc odásokrál oz 1767. és I 774. közötti repertoár'' alapján alkothatunk véleményt. A közönség Iványi István szerint „szülőkből, városatyákból és más polgórokból" állt. A Mogisztátus 1763. március 4én megtartott ülésén egy fontos esemény lörlént. A ferencesek tanári korának kérésére kimeszelik az iskolát „és fával valominl deszkákkal megjavítják o színházat".^ Ez az állítás azt feltételezi, hogy az iskolai színpad már régóta használatban voll, és hogy javításokra szórull. Vajon ezek a tények megengedik-e számunkra azt a következtetést, hogy o szabadkai szenátorok ezt oz iskoloi színpadot valamiképp városi színháznak tekintették - igoz, nem o szó mai értelmében. Bárhogyan is volt, a szobadkoi színházi élet kezdetei mélyen o távoli múltba nyúlnak vissza, és szerves részéi képezik Szabadka még meglehetősen homályos, de mindenképpen gazdag törlénelmének. 1780-IÓI az akkori Maria Theresiapolisba mór ellálogolnok o német vándortársulatok, a közönségei pedig a városi elöljáróság, cso- kik, és hivat! il elsőkf lódlagji rosban, erről el; si vezetéstől oz úgy dönt, hogy 1 820-ban szinp^ ajtóban egyi iki :nt Li j alkalmas helységbi •ándortórsuloloknak itt betöltő osztrák ti ig Ádám János li ztségv ébő' ilők képeztek. A XIX. század első felében magyar társulatok vendégeskednek a vá-¦tesülünk. Ebben a levélben 1816. július elején vendégjátekra kér engedélyt a váro-inden jel szerint oz akkori gimnázium terme volt. 1 818-ban a városi vezetőség ics löbbé helye a gimnáziumban, és ellől fogva a Schullz-féle étteremben lépnek fel, ahová adot is építettek. 1 841-től a színészek o Fekete sas nevű élteremben (Slossmayer u. 8.) és másutt játszhattak, miközben ; gyakrabban jelennek meg cikkek, amelyek felróják a városvezetésnek, hogy „most mór nélkülözhetetlen volna" egy állandó épület „ahol Tháliának mélló helyet bi; dosítonánok", és egy közös szeged-szabadkai színitársulat létrehozását indítványozták, A szabadkai születésű Skultély János október 24-én engedélyért folyamodik a város vezetőségéhez, hogy „ellátogasson néhány városba, ahol kisebb, de jól felszerelt és elismert színházi épületek vonnak, amelyek szerinl hasonlót építhetnének Szabadkán is". Az ezt követő évben, 1 845-ben o Mogisztátus egy szálloda építéséről dönt, amelyben helyei kopna o színház is. A város építésze, Skultéty János 1846. július 5-én bemutalja oz épület tereit, és 1 847. június 1 1 -én a terveket elfogadjak. Egy hónappal később o kivitelezési munkálatok elvégzésére pályázatot írnok ki, és 1848. márciusában lefektetik o szálloda- és színházépület alapkövét. Azonban az eseményeket megzavorlák a '48-as forradalmi események, és o munkálatokat csak 1 853-ban folytatják. Ekkor felépüli o szállodaszárny, oz ezt követő évben, 1 854-ben, pedig Thálio szentélyének építését is befejezik. A színház ünnepélyes megnyitását latobór Endrére bízzák, aki 1 854. december 16-án Jósika Miklós: Két Borcsay című előadásával átadta oz épületet rendeltetésének. AZ 1854-TÖL 1918-IG TERJEDŐ IDŐSZAK A szobadkoi színházi vezetőség 1 855. június 4-én Havi Mihállyal bérleti szerződést ír aló, amelyben havi tizennyolc előadás bemutatását vállalta, ezek közül tíz dráma, négy vígjáték és négy népszínmű színrevitelét ígérte." A következő bérleti szerződésre (amelynek tárgya o színházépület, valamint onnok teljes ingó és ingatlan vagyona) - 1856. február 1 1-én került sor. Ekkor Hegedűs Lajossol szerződött o város, és ennek értelmében 1 859. márciusig havonta tizennyolc előadást, azaz ötvennyolc előadást háromhovonto, vagyis öthavonto kilencven előadást biztosít a bérletesek számára.' A városban egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott o színházi előadások iránt, és ennek köszönhetően 1 870-ben megalakították o szabadkai Színügyi Egyesületei. Láí^H