Valódi magyar szakácskönyv [antikvár]

Könyvem története, Több éve már, midőn egy hangtalan, puszta nyári délután belépett hozzám - Nagyváradon - gróf. Teleky Sándor, a vitéz, a híres honvédezredes. Mint egy tavaszi napsugár ugy hatott komor lelkivilágomra a gróf ur nyájas biztató szava. Mert látva küzködő életem s tudva, hogy értek a főzéshez - kérdé: mért nem irok egy eredeti magyar szakácskönyvet? - Nincsenek-e leirott jegyzeteim, valami különlegesebb ételekről? - Igen, vannak felelém. - Ugyan kérem adja ide, hadd nézem át. Nagy szégyenkezve elő is álltam egy szakadozott füzetecskével. Amint érdekkel lapozgatta, időnként megszólalt: - No lám ezt sem ismerem, ezt sem, ezt sem, pedig milyen jól hangzik a leírása, milyen Ízletesnek képzelem e holmikat. - hja le kérem egy könyvbe ezeket az ételeket és még sok mást, a mi valószínűleg még a fejében van. Hiszen tárczákat is irt már, tehát ne féljen, jól fog az a szakácskönyv sikerülni. Egész életemben szerettem volna egy olyan szakácskönyvet látni, a melyet olyan egyén irt, a ki irni és főzni is tudott. Ha kegyednek egy ilyen szakácskönyvet irni sikerül, még szerencsés lehet általa. Némileg reménykedve, hálásan és fellelkesedve fogadtam e jóságos szavakat. Aztán azonnal hozzáfogtam egy újkori szakácskönyv megírásához. És két hónap alatt meg is irtam azt. De hiába kerestem reá kiadót - 8 kerek esztendeig nem találtam könyvemnek jóságában hivő lelket. Végre a véletlen, az annyiszor megénekelt véletlen segített engem is. Most már itt van előttem a nemes gróf Teleky Sándor ezredes ur levele, mely igy hangzik: