Teljes gyógyulás visszaesés nélkül [antikvár]

Ez a kis könyv két okból jött létre. Először is, mint volt rákbeteg, aki nagy nehezen túlélt egy visszaesést 1980-ban, belülről ismerem a kiújuló betegség traumáját. Mint pszichoterapeuta, ugyanezzel a traumával találkoztam újra és újra daganatos beteg klienseim között; de még a legtöbb látszólag gyógyult beteg is félt a jövőtől: „Mi lesz, ha..." volt kimondatlan vagy elsóhajtott kérdésük. A második ok pedig az, hogy tapasztalatom szerint a visszaesés elkerülése nem téma a modern medicinában, ami ezért nem is nyújt védelmet a kiújulás veszélye ellen. Amikor a kezelés véget ér, a beteget elbocsátják, nem kap tanácsot életvitelre, szükséges változtatások bevezetésére, már csak kontrollra kell járnia - ez minden. És ez egyszerűen nem elég. Ismét személyes tapasztalat jut eszembe: „Folytassa életét ott, ahol abbahagyta," mondta kedves, emberséges onkológusom búcsúzóul - más szóval folytassam azt az életet, amelyben megbetegedtem. Rosszabb tanácsot nem adhatott volna, ám én megfogadtam, mert tiszteltem és hálás voltam gondoskodásáért, és így visszatértem a napi 25 cigarettához, kitűnő, de stresszes állásomhoz, összevissza diétámhoz és megoldatlan személyes problémáimhoz. Pontosan egy év múlva újult erővel, elterjedve jelentkezett a nyirokrendszeremben a malignáns melanoma. Miért ne tette volna? Napnál világosabb, hogy a daganatos betegség nem egy tárgy, vagyis a tumor, hanem egy folyamat, amely az egész szervezetre kihat. A tumor a folyamat jelzése és megnyilvánulása, meg kell szabadulni tőle, de ez csak az első lépés.