Öltözködés, divat, művészet I. [antikvár]

A ruházat viselésének indítéka, akár primitív, akár fejlett emberi közösségekről van szó, éghajlati, higiéniai, társadalmi ésegyéb követelmények miatt elsősorban funkcionális természetű. Ehhez kapcsolódik mint másodlagos tényező a testen viselt ruhadarabok szépsége iránti igény. Az öltözködésben az említett két alapindíték a fejlődés folyamán összefonódott, sőt a ruhatörténet tanúsága szerint a választékos formálás révén a funkcionális szerep is művészi tartalmat nyert. Az öltözködés lényegének ez a kettőssége, hasznossági szerepének feloldódása adott lehetőséget arra, hogy a ruházat, alkalmazkodva a kor anyagi és szellemi kultúrájához, azt mindig változatos megjelenésében, sokrétűen fejezte ki. E történeti áttekintés célja az igények és adottságok megismerésén keresztül rávilágítani a fejlődés folyamatára, amelyből kitűnik, hogy az öltözködés milyen szinten kapcsolódott kora szépségkívánalmaihoz, és sajátos lehetőségeivel hogyan vallott annak ízléséről, stílustörekvéseiről. A viselettörténet forrásai, gazdag írott és képi emlékanyag segített az anyagok és szabásformák, arányok, színek, díszítőmotívumok, ruházati kiegészítő kellékel helyes összhangjának megítélésében - az öltözékek művészi értékeinek felismerésében. A könyv nem követi mechanikusan a ruházat történeti fejlődésének minden mozdulatát, csak a kiemelkedőt, a sajátosat mutatja be. Korok és viseletek stíluskapcsolata tanulságul szolgál napjaink számára is. Múltunk ismeretében világosabban látjuk jelenünk ruházatának történeti folyamatosságát. A tapasztalati tényezők birtokában szemléletünk kitágul, és a mai funkcionális természetű öltözékekben is felismerjük a korunk tendenciáit tükröző művészi értékeket.