Bővebb ismertető
AZ INDIAI STI^ET FOOD I^NYHÁBA
Amikor elöszörjártam Indiában, úgy éreztem, mintha egy másik bolygóra kerültem volna. Az indiai embernek más a gondolkodásmódja, a temperamentuma, a szokásai. Gyakran megkérdezik tőlem, hogy mire kell készülni, ha az ember először utazik a végletek országába. Azt szoktam mondani: a legjobb, ha nincsenek elvárásaid. Indiában ugyanis bármi megtörténhet.
Amikor hajnalban megérkezel, és kisétálsz a repülőtérről, rögtön megcsap az a bizonyos „India-illat". Ez hívja elő az örömöt a szívedben: megérkeztél. A városokban ilyenkor is nyitva vannak az üzletek, az utcán emberek jönnek-mennek. Ételárusok csalogatják az éhes embereket, hordárok ajánlkoznak, hogy elviszik bárhová a csomagodat, riksások versengenek érted.
Az ételnek, az étkezésnek központi szerepe van Indiában. Része a vallásnak, az utcaképnek, a beszélgetéseknek, az utazásnak.
Indiában gyakori a 20-30 órás vonatút. Egy ilyen út során folyton ételt szolgálnak fel. Vége az egyik
étkezésnek, összeszedik a tálcákat, majd kisvártatvajön a következő ínyencség. Különleges hangulat lengi be a szerelvényt. A hangszórókbői hollywoodi kasszasikerek szólnak éjjel-nappal. Nem könnyű elaludni, nincs levegő. Egy alkalommal vaisnavák énekeltek a szomszéd kocsiban, s lágyan zengő dalukra aludtam el Bhuvanesvar felé zötyögve: „Dzsagannátha szvómínajona-patha-gömí bhovotu me - Bárcsak kegyesen megjelenne a világmindenség Ura a szemem előtt." Kisvártatva egy óriási bajuszra ébredtem, amint tíz centire az arcomtól azt üvölti: ice creeeaaaml Mert ami jár, az jár. Éjjel 1-kor is. Néhány vonat teljesen zárt, némelyikre felengednek árusokat, akik pakorát, uborkát hoznak, különféle ételeket kínálgatnak. És ott van még a napjában többször körbehordott „mangó dzsusz", ami ihatóvá teszi a legrosszabb ízű palackozott vizet is.
Üton-útfélen ételt árulnak. Vannak tipikus „Street food" ételek, de valójában mindenféle ételt megvásárolhat a „Streeten" az éhes turista. ínycsiklandozó ételek sokasága, szín- és ízkavalkád várja az utcán