Házi sütemények [antikvár]

Hátsó táblája karcos. Gerinc és a táblák sarkai néhol kopottasak. Felső lapélén apró folttal.
A Házi sütemények - Krémesek, piskóták, kelt tészták szerzőjének újabb kötete. Részlet: Első süteményes könyvem 6 éve jelent meg. Azóta rengeteg visszajelzést kaptam levél, e-mail és személyes formában. Mindenki arra ösztönzött, hogy jelenjen meg még hasonló kiadványom. Ezúton szeretném megköszönni az embereknek azt a sok jót és kedvességet, amit írtak nekem az évek folyamán. Ez ösztönzőleg hatott rám, hogy tovább folytassam az írást, a receptek gyűjtését és nem utolsósorban a sütést, főzést. A következő évben szakácskönyvet készítettem, amely hasonló fogadtatásban részesült, mint a süteményes könyvem. Ezen felbátorodva, most elkészült a harmadik könyvem. Ebben a kiadványban is - hasonlóan az elsőhöz - süteményreceptek vannak, amelyeket részletesen, lépésről lépésre írtam le, megadtam a hozzávalók pontos arányát, sütési időt, hőfokot, tepsiméretet, és ezenkívül még hasznos tanácsokat, ötleteket is írtam a sütéshez. A könyv egy kicsit váratott magára, mert megszületett az ötödik gyermekem. Most már - a nagyok mellett - ő is sokat segít a sütik elkészítésében. A receptek nagy része idősebb néniktől, nagymamáktól származik, mivel nem szeretném, ha a régi finom házi sütemények veszendőbe mennének. Igaz, némelyik kicsit időigényes, de megéri a fáradságot, mert az eredmény fenséges. A recepteken sokszor változtattam, ha túl sok zsír vagy cukor kellett bele. A sütemények hozzávalói mind könnyen beszerezhetők a boltokban, de sok mindent magunk is elkészíthetünk, pl. házi túrót, baracklekvárt vagy szilvalekvárt stb. Saját receptek is vannak a könyvben, amelyek többszöri kísérletezésre születtek meg. Ha valamelyik sütemény elsőre nem sikerült, soha nem adtam fel, hanem nagyon sokszor elkészítettem, mire tökéletes lett. Mindig újabb és újabb változtatásokat hajtottam végre, vagy növeltem a liszt mennyiségét, vagy kevesebb tölteléket tettem a tésztába, vagy több tejet... stb. Szerencsére a családom jól bírja a kísérletezgetéseimet; előfordult, hogy a tortát kiskanállal ettük a formából, mert folyt az egész töltelék. Mikor például a túrótortát tökéletesítettem, egyszer csak szóltak a gyerekeim: - Anya, ez már jó, ne változtass rajta. Kívánok mindenkinek sok-sok türelmet a sütéshez, és soha ne adjátok fel, ha nem sikerül elsőre. A legfontosabb, hogy csak akkor kezdjünk hozzá, ha van kedvünk, és szeretettel sütögetünk, mert akkor lesz sikerélményünk.