Halak, rákok és a tenger gyümölcsei [antikvár]

/ zt a fogást nézzétek - mondja büszkén az egyik horgász a másiknak, ficánkoló zsákmányával hencegve. Ugyancsak így dicsekszik a piacról hazatérő háziasszony (háziember), aki friss halat vásárolva épp az elkészítésén töpreng. Tovább fűzve a gondolatot, remélem, a Tisztelt Olvasó is így lelkesedik, miután a szakácskönyvek tengeréből sorozatunk e kötetét kihalászta, ami azt jelenti, hogy elégedett az eddigi képekkel, a receptekkel és az elkészített ételkölteményekkel is. Persze annak örülnék a legjobban, ha az oldalakat lapozgatva, kissé szemrehányóan ismételgetnék: jól kifogtam! - előre tudván, hogy sok étel készítését nem „ússzák" majd meg. Biztosan akadnak, akik félve a szálkáktól, nem szeretik a halat, de a sorozat teljessége kedvéért beszerzik e kötetet is. Talán kedvükre lesz, hogy a receptek közül jó néhány darált halhúsból készül, így nemcsak maguk, hanem a gyerekek is biztonsággal ehetik. A halételekre jellemző, hogy többségük gyorsan elkészül, általában könnyűek, egészségesek és igazán felségesek. Mindezt figyelembe véve szinte érthetetlen, hogy jobbára miért csak karácsony környékén, pánikszerűen eszünk halat mi, magyarok, messze elmaradva más népek halfogyasztásától. Sokáig csak ponty, pisztráng, fogas vagy harcsa volt a hazai választék, mára azonban kis utánajárással minden kapható: a cápától a lazacon át egészen a különféle rákokig, kagylókig. Ezek elkészítésére is jó néhány recept található e könyvben, tehát tengerre - pontosabban főzésre - Tisztelt Olvasó!