Bővebb ismertető
Bevezető
Legyenek ünnepi pillanatok azok, amikor saját magunk számára, a természetben gyűjthetjük össze a házi patikába való gyógynövényeket. A gyűjtés történhet hangulatos kirándulás, vízparti vagy erdei séta alkalmával, esetleg a kertben gondosan termesztett növények betakarításával. Ilyenkor a szabad természetben vagyunk, tiszta levegőt szívunk, lelkünk megnyugvást talál, a természet csendjében a növények szépségére figyelhetünk. Kedvünk támadhat dúdolgatni, dalolgatni. Mi sem bizonyíthatja jobban elődeink gyógynövényismeretét és tapasztalatát, mint az, hogy népdalaink szövegeiben gyakran találkozunk gyógynövények neveivel.
„Kősziklán felfutó csokros liliomszál, Annak közepébe' két szál rozmaring szál "
„ Csipkefa, rózsafa nem árt neki a tél, Köszönöm kedvesem, hogy eddig szerettél. Sej', hogy eddig szerettél "
(magyar népdal)
(magyar népdal)
'r.l
I ; (.
f
V V ;•,! n, : f il I íll i':
Nagyszüleink, szüleink ezeket a csodálatos dallamokat ránk hagyták örökül. Éneklés közben letisztul, elcsendesedik és pozitívvá válik a gondolat, befelé figyelünk. A növények gyógyító életereje a velük szeretettel bánó emberek energiájával egyesülve csodákra képes. A szeretettel, pozitív gondolattal, dúdolgatva gyűjtött gyógynövény segítségünkre lesz, mert fel tudtuk szabadítani benne a tiszta, gyógyító erőket, amelyeket a napsugár, a kozmosz, az univerzum közvetít felénk. Ez a gyógyító erő egy komplex hatású bioenergia, amely leginkább hat az ember szervezetére és a lelkére is.
Ma már biztosak vagyunk abban, hogy nem lehetünk meg a gyógynövények, fíiszernövények használata nélkül. Nem iktathatjuk ki táplálkozásunkból, egészségünk megőrzése során használatukat. Fűszerkömény nélkül kelkáposzta-főzelék? Babérlevél nélkül bableves? Torma nélkül húsvéti
l;r :
i ' '1 ' 'ii
1, »
' ; >
1 .