Főzz be és süss! [antikvár]

Előszó Először csak arra lettem figyelmes, hogy kezdenek gyűlni a szekrényemben az izgalmasabbnál izgalmasabb lekvárok (minek is szerénykedjek?). Később aztán azt vettem észre, hogy nem nagyon fogynak (minek is hazudjak?). Egyik jobb, mint a másik, mégsem eszi a család, mert a lekváros kenyér már mindenkinek a könyökén jön ki. Hiába élveztem annyira a befőzést, ha aztán csak én ettem meg az őrült hobbim gyümölcsét. Pedig nincs is jobb annál, mint a nyár legjavát üvegbe zárva megőrizni télire. Amikor megnyitottam az Édesem cukrászdát, végre kiélhettem magam és a lekváros kísérletező kedvem a vendégeink nagy örömére. Rájöttem, hogy mennyivel izgalmasabb, ha nem a hagyományos dzsemekkel töltöm meg a piskótatekercset vagy a linzert, hanem új, érdekes ízpárosításokat találok ki. így születtek meg a könyvben található lekvárok és a lekvárokkal készült sütemények, mint például a tortává avanzsált epres-rebarbarás piskótatekercs vagy a málnás-licsis parfétorta. Kísérletezz te is, variáld a dzsemeket és a recepteket kedvedre! Hidd el, soha többé nem fognak a kamrapolcon árválkodni azok lekvárok, amikbe szíved-lelked belefőzted a nyáron. Meglátod, télen az egész család boldogan majszolja majd a finomabbnál finomabb lekváros édességeidet!