Erdélyi Konyha - Kolozsvári szakácskönyv [antikvár]

Előszó Boldogult emlékű Brillat-Savarin óta, ki „Physiologie du goűt" cím alatt közel 100 éve az első modern európai szakácskönyvet alkotta, Duby Károly urasági szakácsig, a magyar-francia konyha lelkes bajnokáig, megállapíthatjuk, hogy szakácskönyvek dolgában immár a magyar irodalom is túltengésben van. Egy újabb ilyen műnek, hogy bár némi érdeklődésre és kelendőségre számíthasson, különös jó tulajdonságokkal kell bírnia. Ilyen tulajdonságok kiválóan: 1. A helyes beosztás és könnyű áttekinthetőség. - Tudvalevő, hogy a mai közkeletű szakácskönyvek nagyobbára recipék összehányt gyűjteményei, melyekben a háziasszony, szorgos munka közben, csak azt nem találja meg, amire szüksége van. 2. A szolidság. - Nem kevésbé ismeretes, hogy mai szakácskönyveink általán nagyzási hóbortban szenvednek. A rajnai lazac á la Rotschild, fácáncotelettek gróf Károlyi módon, filets boeuf au crépinettes a la Batthyányi, s hasonló díszművek feltárásában vetélkednek, feledve a nagy való életet. 3. A megbízhatóság. - Hiszen ezt talán indokolni is fölösleges. Melyik háziasszony nem kesergett már, hogy mindent a drága szakácskönyve utasítása szerint rakva össze, élvezhetetlen pan-csot kapott, mert az utasítás elsietett, hibás munka volt.