Csutkanépek [antikvár]

Műanyagközpontú világunkban egyre kevesebb hely jut a természetes anyagokból készült játékoknak. A lakótelepen felnövő, száguldó villanyvasúttal, irányítható robotokkal, zenélő babákkal körülvett gyerekek alig, vagy egyáltalán nem ismerik a termésjátékokat. A természetes anyagból készült játékokra is szükségünk van. Igaz sérülékenyebbek, és nem olyan hosszú életűek mint műanyag társaik, de elkészítésük során a gyermek közelebb kerül a természethez, manuális fejlődésén kívül anyagismeretre tesz szert, fejlődik logikus gondolkodása, gazdagodik érzelemvilága, alakul esztétikai értékrendje, növekszik kreativitása. Ha a fémépítő leesik, nem törik össze, de a terményjátékra vigyázni kell, mert törékeny, sérülékeny. A gyermek hamar megtanulja, hogy óvatosan kell hozzányúlnia. Gondosan kell elkészíteni is, mert ha a ragasztás elengedi a csutkababa haját, éppen a megkezdett játék öröme vész el. Azt is megfigyelhettük már, hogy a gyermek a maga által készített babácskáját többre becsüli, mint a drágán vásárolt játékot, szívesebben játszik vele, hiszen Ő alkotta.