A kézikötés története [antikvár]

Ez a könyv a kézikötés történetéről szól. A géppel való kötésnek csak a kezdeteiről esik említés, mivel a kötőgép felfedezése és a termelékenyebb gépi kötés elterjedése erősen befolyásolta a kézikötés további alakulását. Egyes termékek készítése elhalt, ugyanakkor más területeken a kézikötés fennmaradt, és mind a mai napig sokan szívesen művelik. Ami a szakkifejezéseket illeti, a kötőiparban elfogadott kifejezések nem mindig azonosak a köznyelvben használatosakkal. Igyekeztem kompromisszumot kötni a közérthetőség és a szakszerűség között. Amennyiben olvasóim között kötőipari szakemberek is lennének, tőlük előre is elnézést kérek. Nem tettem különbséget kötésszem és hurokszem között, nem említek egyszínoldalas kötést, láncrendszerű kötést horgas tűt és kanalas tűt, és kerülök még sok egyéb kifejezést. Tudom, ezek használatával sokkal tudományosabbnak tűnne ez a tanulmány, de nehézkessé válna az olvasása, állandóan kitérő magyarázatokat kellene közbeiktatni és ez a téma kifejtését nem segítené elő. Ugyanakkor a fellelhető, rendelkezésre álló neveket, helyszíneket, évszámokat közlöm, hogy azok, akik tankönyvként kívánják használni, megtalálják a szükséges adatokat. Ez néha az olvasmányosság kárára van. Itt szeretném megemlíteni azt az ellentmondást, hogy míg a háztartásokban lévő szövőszékeken készült szövéseket kéziszőtteseknek nevezzük, addig az ugyancsak kézzel működtetett háztartási kötőgépeket gépnek tekintjük és a rajtuk készült terméket gépikötésnek nevezzük, pedig a párhuzam alapján kézikötés lenne a helyes elnevezés. Köszönetet szeretnék mondani azért a sok-sok segítségért, melyet barátoktól, kollégáktól, muzeológusoktól, könyvtárosoktól kaptam. Segítettek képekkel, ötletekkel, lelőhely címekkel, fordítással és szakmai tanácsokkal. A hozzám közelállók türelemmel viselték, hogy az elmúlt időszakban szinte minden időmet a könyv megírására, a témával kapcsolatos kutatásra fordítottam. Remélem az olvasó is érdekesnek látja majd a könyv tartalmát és örömét leli benne.