(1905–1983) Regény- és újságíró, társadalomfilozófus.
Arthur Koestler 1905-ben született Budapesten. Bécsben járt egyetemre, majd Palesztinába települt, újságíróként megjárta a Közel-Keletet, Párizst, Berlint, a Szovjetuniót és Spanyolországot. A spanyol polgárháborúban elfogták és halálra ítélték; később, vélhetően kommunista múltja miatt, megjárta a Le Vernet-i internálótábort, majd a háború idején szolgált a Francia Idegenlégióban és a brit hadseregben. 1940-től haláláig, 1983-ig Angliában élt.
Huszár Tibor (1930-) szociológus, egyetemi tanár, akadémikus.
A Corvina Kiadónál megjelent művei:
A politikai gépezet 1951 tavaszán Magyarországon --- Sántha Kálmán ügye (Esettanulmány), 1998. Bibó István: Válogatott tanulmányok --- Társadalomtörténet - szociológia - társaslélektan, 2004. Találkozások --- Beszélgetések a két világháború közötti magyar szellemi-politikai mozgalmakról, 2005. Kádár --- A hatalom évei (1956-1989), 2006. Az elittől a nómenklatúráig --- Az intézményesített káderpolitika kialakulása magyarországon (1945-1989), 2007. Bibó estéje --- Levelek, dokumentumok a népi mozgalomról és a Magyar Közösség peréről, 2008. A pokol malmai -- Szűcs Ernő ÁVH-s ezredes ügye és elágazásai (1946–1955), 2009.
Magyar író, filozófus, filmrendező, a Szabad Kezdeményezések Hálózata (az SZDSZ elődje), a Védegylet, majd az Élőlánc Magyarországért egyik alapítója. 1948-ban született Budapesten.
Lengyel László (Budapest, 1950. november 22. – ) jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE docense. Szülei: Kovács Ágnes néprajzkutató és Lengyel Dénes író, Szentimrei Jenő író unokája, Benedek Elek író dédunokája.
1974-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karán (ÁJK). 1984-ben a közgazdaság-tudomány kandidátusa lett. 1976-tól a Pénzügykutatási Intézet tudományos munkatársa, 1987-től a Pénzügykutató Rt. tudományos igazgatója, 1990-től elnök-vezérigazgatója. 1987-ben részt vett a „Fordulat és reform” című tanulmánykötet összeállításában. 1988. április 9-én a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) kizárta tagjai közül Bihari Mihállyal, Bíró Zoltánnal és Király Zoltánnal együtt. Alapító szerkesztője a 2000 folyóiratnak, majd 1989–1999 között szerkesztője. 1990-től az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének docense. Oktatási témája a magyar kormányok, fő kutatási területei közé pedig a magyar politikai rendszer, a Kádár-korszak, illetve a rendszerváltozás problémaköre tartozik. 1992–2005 között tagja a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának. A Magyar Politikatudományi Társaság tagja. 1998. január 6. és 2010. december 19. között az Magyar Távirati Iroda (MTI) felügyelőbizottsági tagja
Milan Kundera (1929. április 1. - 2023. július 11.) 1993-tól már csak francia nyelven publikáló cseh regényíró, drámaíró, költő, esszéista.
Apja, Ludvík Kundera (1891–1971) híres zongorista, zenetudós volt. Milan Kundera az egyetem előtt kétkezi munkásként és dzsessz-zenészként dolgozott. A prágai Károly Egyetemen zenetudományt, irodalmat, filmművészetet és esztétikát hallgatott. Elsősorban a reneszánsz nagyjai, Boccaccio és Rabelais, a huszadik századi írók, gondolkodók közül pedig Musil, Gombrowicz, Broch, Kafka és Heidegger munkássága volt rá nagy hatással. Tagja volt a Literarni Noviny és a Listy című irodalmi folyóiratok szerkesztőségének. 1948-ban sok értelmiségihez hasonlóan lelkesen csatlakozott a kommunista párthoz, de miután tiltakozott a pártban kialakuló személyi kultusz ellen, 1950-ben kizárták. Miután 1952-ben diplomázott, a Prágai Film és Előadóművészeti Akadémián világirodalmat tanított. 1956-ban lépett be újra a pártba.
Irodalmi pályafutása költőként indult. Az ötvenes években megjelent három verseskötete meg is hozta számára az elismertséget. Első regénye, a Tréfa, melyben a sztálinizmus visszáságaival foglalkozott, 1965-ben látott napvilágot. A regény ifjú hőse, Ludvík Jahn tréfából egy képeslapot küld kedvesének, melyen többek közt Trockijt élteti. Csehszlovákia ortodox pártvezetése azonban nem ismerte a tréfát: Ludvikot kizárták a pártból, kirúgták az egyetemről, karrierje derékba tört. Regényével Kundera hatalmas botrányt kavart, és a párt tett is róla, hogy a Tréfa eltűnjön a könyvesboltok és a könyvtárak polcairól.
Kundera jelentős szerepet vállalt az 1968-as prágai tavasz eseményeiben, így a bukás után ő sem kerülhette el hőse sorsát. Kizárták a pártból, elbocsátották állásából, és általában eltiltották a tanítástól. Természetesen nem is publikálhatott.
Második regénye, Az élet máshol van (1973) a publikációs tilalom miatt Párizsban jelent meg francia nyelvű kiadásban. Kundera művében a kelet-közép-európai társadalmakat elemzi. A regény főhősének életével és halálával Kundera egy szerencsétlen sorsú, hazugságban felnőtt generáció életét szimbolizálja.
1975-ben Franciaországba emigrált, ahol még a rennes-i egyetem vendégprofesszora lett. Ekkor látott napvilágot a még 1972-ben Csehszlovákiában írt Búcsúkeringő című regénye.1979-ben A nevetés és felejtés könyve című regénye miatt megfosztották cseh állampolgárságától. 1981 óta francia állampolgár. Feleségével, Vera Hrabankovával él Párizsban.
1938-ban született Kolozsváron. 1958 és 1962 között a kolozsvári jogi kar hallgatója. 1963-tól munkatársként, majd 1968-tól főszerkesztő-helyettesként dolgozott az Utunknál 1989-ig. 1990-től a kolozsvári Helikon főszerkesztője.
Legelső novelláskötete Sorskovács címmel Bukarestben jelent meg 1964-ben. Ezt követték az Ezen a csillagon (1966), az Üllő, dobszó, harang (1969) és a Jámbor vadak (1971). A novelláskötetek után regényeket írt: Kő hull apadó kútba (1975), Agancsbozót (1990), Hollóidő (2001).
A Magvető Kiadó az író hetvenedik születésnapjára – 2008 őszén – újra megjelentette Szilágyi István Kő hull apadó kútba, valamint Hollóidő című regényeit, egy esztendővel később pedig novelláinak, elbeszéléseinek legjavát gyűjtötte kötetbe.
A Magvető Kiadónál megjelent művei Kő hull apadó kútba (1980, 2008), Hollóidő (2001, 2008), Bolygó tüzek (2009)
Díjai A romániai KISZ irodalmi díja (1972), a Román Írószövetség díja (1975), Pezsgő-díj (1975), József Attila-díj (1990), Ady Endre-díj (1992), Déry Tibor-jutalom (1995), Getz Corporation-díj (1998), Kossuth-díj (2000), Magyar Irodalmi Díj (Szilágyi a díjat visszautasította – 2002), Márai Sándor-díj (2003), Székelyföld-díj (2008), Arany János-díj (2008), Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány-díj (2008)
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.
Az Ön adatainak védelme és a felhasználói élmény javítása érdekében weboldalunk különböző sütiket (cookie) használ.
Az "Összes elfogadása" gomb megnyomásával elfogadja a sütik használatát. A "Testreszabás" gomb megnyomásával a sütikről részletes információkat olvashat és egyedileg beállíthatja azokat.
Cookie-k és Adatvédelem
Mik azok a sütik (cookie-k)?
A cookie-k szöveges fájlok, amelyek egy weboldal információit tárolják a számítógépen. Kétféle sütit különböztetünk meg: az első
az oldal működéséhez elengedhetetlenül szükséges, a másik pedig a magasabb szintű felhasználói élményhez szükséges.
Elengedhetetlen sütik
Ezeknek a sütiknek mindig be kell lenniük kapcsolva, mivel segítenek a felhasználói fiókkal kapcsolatos műveletekben és az
adatvédelmi beállítások tárolásában.
Személyre szabottabb és relevánsabb hirdetések
Az alábbi cookie-k használatával hozzájárulhat a személyre szabottabb és relevánsabb hirdetések megjelenítéséhez, valamint
segíthet nekünk jobban megérteni és fejleszteni az oldalunk teljesítményét.