Bővebb ismertető
A marxista szociológusok feladatai
A szodaUzmus építésében jelentős szerepet játszik a gyors iparosítás amelv-A lye összefügg a regi varosok rekonstrukciójának és új, nagy vaSsoTIpi tesenek folyamata^Hogyan kell felépíteni egy új várost, hogy a legjobban szS-Salja a termeles kovetelmenyeit, s kielégítse a lakosok társadalmi és egyéni szükséglétéit is? Erre a kerdesre nemcsak az építészeknek, a mérnököknik és •a kozgazdaszoknak kell valaszolniuk, hanem más társadalomtudományok kén-viselőinek is. ^
A szocializmus építése során gyorsan gyarapszik és fejlődik a munkásosztály. A munkásosztályban végbemenő változások nemcsak mennyiségi jellegűek hanem az olyan problémákat is érintik, mint a származás, a hagyomány, a kor', nem, képesítés, munkabér szerinti megoszlás, s végül, érintik a társadalmi tudat megváltozását íUető problémákat is. Mindez rendkívül nagy jelentőségű társadalmi problémává lesz. Példának felhozhatjuk a lengyel munkásosztály szer-líezetí átalakulásait, amelyek a népi hatalom időszakában mentek végbe. Részletesebben, megemlíthetjük, hogy mintegy három millió falusi lakos ment át a munkásosztály soraiba, a munkások egy része nyugdíjba vonult, mások vezető iunkciókba kerültek, s ezzel kapcsolatosan átalakulások mentek végbe a társadalmi rétegek struktúrájában, továbbá a paraszti tudat elemei bekerültek a munkásosztályba. Mindez bonyolult problémákat vetett fel előttünk, amelyeket meg kell vizsgálni, hogy befolyásolni tudjulc a további fejlődést. Kinek kell az ilyen típusú kutatómunkával foglalkoznia? Természetesen a statisztikusnak, a demográfusnak, a közgazdásznak stb. De vajon csak nekik? Vajon a társadalommal és a társadalmi fejlődéssel foglalkozó tudomány képviselője félreállhat? Nyilvánvaló, hogy nem. Hadd bizonyítsák ezt az olyan klasszikus marxista munkák, mint Lenin „A kapitalizmus fejlődése Oroszországban" c. műve, amely nemcsak statisztikai és közgazdasági tartalmú, hanem a szó legjobb értelmében vett szociológiát is magában foglalja.
S hogyan áll a bűnözés okainak dolga? Vajon e társadalmi kérdés megvizsgálását a jogászokra és az orvosokra kell hagyni, vajon a bűnözés kérdése csupán az igazságszolgáltatásra vagy a pszichiátriára tartozik? Jól tudjuk, hogy a bűnözők többsége pszichikailag normális ember, de káros tevékenységüket bizonyos társadalmi okok szabják meg s nem a normális pszichikai allapottol való eltérések. A jogászokat főképp a már elkövetett bűnesetek érdekhk, nem pedig a bűnözés társadalmi forrásai, a bűnözést szülő körüjmenyek. -t^PPen a bűnözés megelőzésének kérdésében lehetséges, hogy a döntő szo ne az orvostudományt illesse, hanem a szociológiát.
Nézzük a család, a házasság fejlődésének fo^y^ftat a szocialista tartalomban, a parasztság körében, kiváltképpen a koUekü^zalas ^^dmenytot
végbemenő társadalmi változásokat; a kultúra ^"^'?roK
nősen a sajtónak, a rádiónak, a televíziónak a társadalmi tudatra gyakorolt
Huszár Tibor (1930-) szociológus, egyetemi tanár, akadémikus.
A Corvina Kiadónál megjelent művei:
A politikai gépezet 1951 tavaszán Magyarországon --- Sántha Kálmán ügye (Esettanulmány), 1998. Bibó István: Válogatott tanulmányok --- Társadalomtörténet - szociológia - társaslélektan, 2004. Találkozások --- Beszélgetések a két világháború közötti magyar szellemi-politikai mozgalmakról, 2005. Kádár --- A hatalom évei (1956-1989), 2006. Az elittől a nómenklatúráig --- Az intézményesített káderpolitika kialakulása magyarországon (1945-1989), 2007. Bibó estéje --- Levelek, dokumentumok a népi mozgalomról és a Magyar Közösség peréről, 2008. A pokol malmai -- Szűcs Ernő ÁVH-s ezredes ügye és elágazásai (1946–1955), 2009.
Szelényi Iván a Yale Egyetem Szociológiai és Politikatudományi Tanszék William Graham Sumner professzor emeritusa, a New York University Abu Dhabi Társadalomtudományi Tanszékének alapító dékánja és Max Weber professzor emeritusa. Az American Academy of Arts and Sciences ösztöndíjasa és a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A Corvinus Egyetem, a Flinders Egyetem, a Friedrich-Alexander Egyetem, a European University Institute és a Közép-európai Egyetem díszdoktora. A Magyar Szociológiai Társaság korábbi elnöke és az Amerikai Szociológiai Társaság korábbi alelnöke. A Kaliforniai Egyetem Luckmann Distinguished Teaching díjban részesítette, a magyar állam Széchenyi díjjal ismerte el. A következő könyveknek volt szerzője/társszerzője: Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz (1979), Városi társadalmi egyenlőtlenségek (1983), Szocialista vállalkozók (1988), Kapitalisták nélküli kapitalizmus (1998) és A kirekesztettség változó formái (2006).