Bővebb ismertető
Mjt Mr'.
, './''!i.iMUí
aranyalma ezüsttányéron
PÁL FERENC
Hit és élet
„Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?" Márta így feleit:„igen. Uram, én hiszem, hogy te vagya Krisztus, az isten Fia, akinek el kell jönnie a világba."(in U,2S-27)
A németországi Hannover temetőjében van egy sír, amelyen hatalmas gránitkövek és márványdarabok fekszenek, betonnal és acélpántokkal összefogva. Ez egy asszony sírja, aki nem hitte el, hogy Jézus feltámadt a halálból, sem azt, hogy a halál után lesz feltámadás. Végrendeletében meghagyta, hogy sírját olyan biztonságosan zárják le, hogyha lenne is feltámadás, akkor se nyíljon fel a sír. A sírra ezeket a szavakat vésette: „Ezt a sírt sohasem szabad felnyitni!"
Azonban egy kis mag a gránitkövek alá került. A kikelt növény kereste a világosságot, talált egy repedést és növekedni kezdett. Senki sem gondolta volna, hogy egy palánta képes szétfeszíteni az acélpántokat és lebetonozott köveket. A kis mag fává növekedett, és a nagy kövek szétnyíltak előtte.
Kajafás és Jézus ellenségei azt gondolták, hogy amikor Jézus testét betették a sírba, többé nem kerülhet ki onnét. De Isten hatalma, amely Hannoverben egy kis növény által nyilvánult meg, még csodálatosabban működött Jézus sírjánál Jeruzsálem közelében.
A fenti igében egy korábbi csodába, Lázár feltámasztásának a történetébe csöppenünk bele. Ez az esemény a nagyhét előtt néhány nappal történt. Lázár feltámasztása csak a jéghegy csúcsa volt. Jézus a halál feletti diadalmát teszi nyilvánvalóvá Lázár sírjánál.
De Jézus nem életmeghosszabbítást hozott, hanem az örök életet.
Jézus feltámadása más, mint Lázár feltámasztása, Jairus leányának vagy a naini ifjúnak a feltámasztása Ők ugyanis mindannyian erre a földi életre támadtak „vissza". Visszajöttek ebbe a mulandó vi-
lágba, halálon inneni létformába. Jézus pedig a halálon át, a túlsó oldalra, az örökkévalóságba hatolt át feltámadásával. A húsvét nem a mulandó életbe való ideiglenes visszatérés, hanem nagy, merész, döntő, útnyitó előretörés az örök életbe. Húsvétkor Jézus nem a mulandó világ börtönébe tért vissza, amelybe karácsonykor beleszületett, belezsugorodott, hanem éppen kitört a börtönből az örök élet szabadságába.
Jézus ezt mondja Mártának: „Én vagyok a feltá-" madás és az élet Es aki hisz énbennem, ha meghal is él, és aki él és hisz énbennem, nem hal meg soha." Mit szeretne itt Jézus Márta értésére adni? A feltámadás elsősorban nem tan, nem doktrína. Nem hittétel, amelyet igaznak kell tartani. Nem információelfogadás. A feltámadás egy személy. Én vagyok a feltámadás, én vagyok az élet - mondja Jézus. A feltámadás információelfogadás helyett találkozás. A feltámadásnak és az életnek neve és arca, emberi valósága van: Jézus Krisztus a testté lett Isten.
A Krisztusban hívő keresztyén ember ugyanazt a földi életét éli tovább, de nem ugyanúgy: új életre támadt fel, másként látja a körülötte lévő eseményeket, feladatokat, félelmetes helyzeteket, betegséget, halált, mindent!
Azt mondja Jézus, hogy aki velem összeköti magát, aki hisz, annak az elmúlás egészen mássá lesz. Arra nem pusztulás vár, hanem örök élet. Ennek a hitnek a megélésére a sok-sok példa közül egy XX. századit hadd említsek: a mártír teológust, Dietrich Bonhoeffert 1945. április 9-én hajnalban felakasztják a flossenbürgi koncentrációs táborban. Utolsó baráti beszélgetését ezekkel a szavakkal fejezte be: „Ez a vég - számomra az élet kezdete."
„Hiszed-e ezt?" - kérdi Jézus Mártát. Hiszel-e abban, aki a feltámadás és az élet, mert ha igen, akkor ö itt és most feltámadásoddá és életeddé válik. Márta így válaszolt: "Igen, Uram, én hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Isten fia, akinek el kellJönnie a világba."
LELEKTOL LELEKIG
¦ I
Pál Ferenc, közismert nevén: Pálferi, (Budapest, 1966. június 29.) római katolikus pap, mentálhigiénés szakember, 1986 és 1989 között válogatott atléta.
Fiatalkorától aktív sportoló, a Budapesti Vasas főállású sportolója, válogatott kerettag volt. 1987-ben felnőtt magyar magasugró bajnok lett.
1996. június 15-én szentelték pappá Esztergomban. Szentelése után előbb káplánként szolgált Terézvárosban, majd Rákoskeresztúron, 2002-től pedig az óbudai Kövi Szűz Mária plébániatemplom lelkipásztora volt. 2011. augusztus 1-jétől az angyalföldi Szent Mihály-templom helyettes plébánosa. 2005-től a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet munkatársa.
Pál Ferenc papi pályafutásának kezdetétől tart heti rendszerességgel hittanórákat, előadásokat fiataloknak pszichológia, teológia és mentálhigiéné témakörében. Az előadások tematikája meglehetősen tág, érinti a spiritualitást és a társadalomtudományokat, a közösségi és családi konfliktusoktól, a személyes lelki egyensúly kérdésein és a párkapcsolati-házassági problémákon át a transzcendenciához fűződő kapcsolat problematikájáig terjed.
Az előadások 2000 őszén kezdődtek a Bartók Béla úton, egy bérelt teremben, majd 2001 – 2011 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán folytatódtak. 2011-től 2013-ig a Millenáris Teátruma, 2013 őszétől 2014. júniusig pedig a MOM Kulturális Központ adott otthont az előadásoknak.
2015 szeptemberétől napjainkig a Dürer Rendezvényközpont a keddi alkalmak helyszíne. Az előadások ingyenesen követhetőek az online élő közvetítésen keresztül is.
Pál Ferenc szerint katolikus pap léte ellenére fontos, hogy az előadások semlegesek legyenek: bárki részt vehet rajtuk, nem kell semmilyen vallási, ideológiai elvárásnak megfelelnie, elég a hallgató nyitottsága. Előadásaira jellemző egyrészt a strukturáltság és az érintett szakirodalom intenzív használata, másrészt a stand-up comedyből ismert közvetlen, gyakran csapongó, humoros történetek mesélésére is építő stílus. A heti előadások hallgatóinak száma 2011-re alkalmanként meghaladta az ezer főt, és a résztvevők körében spontán közösségszervezés kezdődött. A jelenséget a SOTE Mentálhigiéné Intézete szociológiai kutatás során vizsgálja.
A 2000-es évek második felétől kezdve több munkája megjelent nyomtatott formában. Az előadások első két évének anyaga mellett több kötetet publikált, valamint számtalan pszichológiai témájú kiadvány társszerzője volt.