Élet és Tudomány 1956. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

KÉRDEZZ-FELELEK Olvasóink közül többen kérdezik: 1. 3Iikor ttltessfink szőlőt, ősszel Tagy fsTasszan 2. Van-e Morzsányi szfilő-többtermelésl újításának hozzáférhető irodalma ? Morzsányi Kálmán dr. tíIsszoI : 1. Szőlőt az ősztől tavaszig terjedő nyugalmi időszakban bármikor lehet ültetni, tár a legtöbben azt ajánlják, hogy csak tavasszal ültessük, amikor „niár" meleg van, ellentétben a gyüinölcs-fával, ami ősszel ültetendő, amikor „még" meleg van. Telepítettem kísérletképp a tél kellős közepói, 1952. január 20-án 20 db vásárolt, gyökeres ojtványt — mélyen meglazított, de nem forgatott talajba. Azok is szépen megeredtek. A szőlő ugyanis rendkívül életképes, a végletekig alkalmazkodni tudó növény. 2. Módszeremet az idei, utolsó évi hivatalos Msérlet kiértékelése után, külön Idadváiiyban fogom részletesen ismertetni. Szabó Erzsébet péesi ohrasóak kérdezi: Mi az a legnagyobb táyolgág, amelyről közvetíteni tndnak teleyizlös adóval? Szabó Pál elektromérnök, a Központi Fizikai Entató Intézet munkatársa Tálaszol ; A televíziós adók által használt rádió-huUámok terjedési viszonyai olyanok, hogy az adások üzembiztosan csak kb. az optikai látóhatáron belül vehetők, vagyis nagyjából addig a távolságig. ameddig a televíziós adó- és vevőantenna „látja" egymást. Az optikai látóhatáron túl a vétel erőssége roinden televíziós adó- > nál rohamosEm csökken. A vétel — a terepviszonyoktól függően — a gyakorlatban kb. 100—200 km távolságig lehetséges üzembiztosan, ez általában valamennyi nagyobb (10 kW körüli tel-, jesítményű) televíziós adóra érvényes. Komáromi Ferenc budapesti olvasónk kérdezi: Tan-e olyao hűtSkeverék, amelyhez nem kell jég! Somogyi Mária egyetemi tanársegéd Tálaszol: Van olyan hűtőkeverék, amihez jég nem szükséges. A leggyakrabban haira- ' nált ily^ keverék szil&d széndioxidból készüL Ha cseppfolyós széndioxidot tartalmazó acélpalackot lefelé fordítva meg-nyitvmk, akkor a széndioxid saját gőzének nyomása alatt kifolyik és gyorsan elpárolog. A párolgáshoz hő szükséges és ezt oly hirtelen vonja el környezetétől a széndioxid, hogy egy része hószerű fehér tömeggé fagy meg. Ez az úgynevezett szénsavhó: szilárd széndioxid. Vászon ' zacskót szoktak a szelepre kötni és ebben fogjők fel a szénsavhót. Másképpen a szilárd széndioxidot száraz jégnek is nevezik. Hőmérséklete —78 C°. ISTáhrnk Magyarországon a Dunántúlon Mihályi köz- | ség mellett tör föl széndioxid gázforrás, ' ezt a széndioxidot S2antén felhaszi^ják az ipar számára száraz jég előállítására. Laboratóriumban hűtésre' úgy használják, hogy acetonnal összekeverik, így —85 C°-t érnek el. Keverhető még ' alkohollal, kloroformmal, éterrel is. Az ilyen hűtőkeverék hőmérséklete —72 C°, ! —85 C° körül van. TUDOMÁNY u. Lvr. s. szAM ^UMbi^AMlAUMV JANvár ii A TÁRSADALOM- ÉS TERMfSZETTraOMljrrilSMiaffiTTERJESZTŐ TÁRSVLATHETILAPJA A TARTALOMBÓL: Édes amjanydimnk — A korszerű rakéták — AMergiáa betegségek — Rlrék a tuclomány és a technika világából — A ji^orszak r— Á ntogyar háza útja — A kén — Kisérletezzünk és gondolkoazunk ÉDES ANYANYELVÜNK Nyelvünk rokonait sokáig keleten és a dicső ókortan keresték. A felvilágosodás tndcsmányos szintre emelte a nyelvvel való foglalkozást. Az új felfogás végre — hosszú elkeseredett harc után — elsöpörte a keleti rokmiság délibábját, csak a törökökkel való ősi rokonság mendemondája kísértett még szinte napjainkig. Hiába zúdult fel a rosszul értelmezett „nemzeti önérzet" a finnugor rokonság hirdetői ellen. Külföldön és itthon egyaránt tudásuk, erejük legjavát ennek a kérdésnek megoldására olyan tudósok áldozták, nlint Sajntnncs, Qyarmqthi, Seguly, Budem s a finn Caslrén. Ők ragadták ki tudományimkat a „napkeleti rokonig" bűvköréből, és az általuk biztos alapokra fektetett finnugor nyelvtudomány ma mär minden két-s^et kizáróan megállajátotta, ho^ legközelebbi rokonaink az északnyugat-szibériai monyaik (vogulok) és hantik (osztjákok). Távolábbi rokonság fűzi nyelvünket a komi (zütjén), az udmurt (votják), a maH (cseremisz), a mordvin, a Zopp, a finn és az észt nyelveUbez. Még távolabbi kapcsolataink vannak a szamojédekkel. Ez utóbbiakkal együtt nyelvünk az uráli nyelvcsaládha tartózik. Mivel btzoByttba^ó a nyelvro&onaAg t Elsősorban a nyelvrokonság fogalmái keU megvpágitaniink. Olyan nyelvek állanak Dással rokoni viszonyban, amelyek alapszókirwsének jelentős, ősinek tekinthető í és a nyelv legállandóbb eleme, vagyis nyelvtani rendszere számos oly^ egyezést mutát, amit nem magyarázhatunk mádiéppen, mint közös eredet feltevéséveX Nem et^ tehát, ha néhány szó, mondatfűzési szabály stb. azonos két nyelvben, hanem az azonosság egész sora és rendszere szükséges aUioz, hogy két nyelvet rokonnak tarthassunk. Az egyezések száma és foka amellett igen különböző lehet, aszerint, hogy mikor vált el egymástól a két rokon nyelv. Számos olyan szót találhatunk a szomszédos vagy az ún. világnyelvek szótárában, amelyek a mi szavainkra emlékeztetnek. Szláv szavakkal egyezik a rozsda, hab, Kcmszéd, munka, ugar, németekkel a drót, erkély, torony, céh, olasszal a paszomány. A testnevel&t mi is «portnak mondjuk, akár az angolok. Oimbora, mokány, kaláka éa m^ szavainknak a mása a románban van meg. Aki meg törökül tud, az is sok olyan ^ot találhat a magyarban, amely a törökre emlékeztet : gyertya, tenger, sárga, csiriz ¦11 ""^«^ekkel a nyelvekkel összehascmlitva a magyart, azt találjuk, hogy egyikkel sem olyan széleskörű és általános a szókincs egyezése, mint pl. az olasz éa a ií?^^ tözött. Nyelvünk szerkezete is feltűnően különbözik azrfcétól. Míg pL ők Wta^wn viszonyt jelölő szócskákat ha.<;CTá.1nafe a hely- és az időviszonyok jelöléséj-e « do"« la maison stb.), mi a szó végére illesztünk egy ragot : házfean. Ez a nem ] » nyelvtani nemeket, ami sok más nyelvben p^ig általános. Ezek a nyelvek »netnék lokraiaink. SS