Bővebb ismertető
l.TEJEZET
Jasper megnézte a képeslapot, amely épp most érkezett a postával. Tengerpart, napfény, pálmafák, harsány színek Ezt nem küldhette más, csak a legidősebb fia. Megfordította a lapot, és elolvasta az ismerős kézírást:
Sziasztok!
Jól megy a sorom. Remélem, ott a bolygó másik felén ugyanolyan csodás az élet, mint itt. Új lakásom van, a telefonszámom is megváltozott: 555-2123. A városban maradtam, a körzetszám és a postafiók a régi, ide továbbra is küldhettek levelet. Csak ezt akartam megírni nektek. Üdvözlettel:
Craig
Jasper felesége lépett be a világos nappaliba.
- Korán jött ma a postás - vetett egy pillantást a küldeményekre. - Csak számlák és katalógusok, ugye?
- Van itt más is. Képzeld, Craig küldött egy képeslapot. - A férfi az asszony orra alá dugta a lapot.
Bea leült mellé a heverőre, és elolvasta a rövid üzenetet.
- Szóval elköltözött? Persze azt most sem árulta el, hová. Ez jellemző a fiunkra. De legalább arra szakított időt, hogy megírja nekünk az új telefonszámát.
- Szép tőle - jegyezte meg Jasper keserűen. - Mondjuk úgy tíz percébe került, amíg megírta a lapot, további egy percébe, amíg ráragasztotta a bélyeget. Külön időt nem szánt rá, hogy bedobja a postaládába. Szerintem két buli között valakinek a kezébe nyomta, hogy adja föl.
- Emlékszel? Amikor utoljára találkoztunk vele Charles esküvőjén, azt állította, már nem jár annyit mulatni. Az volt róla a benyomásom, kezd megkomolyodni. Mellesleg van egy új lakása is.
- A régi helyről biztosan kirúgták - jegyezte meg Jasper.
- Ne légy már ilyen vén morgó medve!
- Ö a legidősebb fiunk, Bea! Azt reméltem, lesz belőle valaki. Olyan okos, tehetséges kölyök, csak nem tudja használni az eszét. Harmincnégy éves, és még mindig a strandon hajkurássza a lányokat. Szerintem ő a legöregebb egész Hawaiin, akinek még nincs családja.