kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Alekszandr Szolzsenyicin - Nagyvilág 1990. február [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/413/5230413.jpg "Alekszandr Szolzsenyicin - Nagyvilág 1990. február [antikvár]")
Nagyvilág 1990. február [antikvár]
Alekszandr Szolzsenyicin, Arthur Koestler, Bakcsi György, Don DeLillo, Ferenczi László, Jean Genet, Juan Goytisolo, Kántor Péter, Milosevits Péter, Pál Ferenc, Pálfalvi Lajos, Paul Levine, Schiller Erzsébet, Szabó Anna, Szabó Győző, Tótfalusi István, Vidor Miklós
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1610 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Nagyvilág 1990. február [antikvár]
Szerző:
Alekszandr Szolzsenyicin
,
Arthur Koestler
,
Bakcsi György
,
Don DeLillo
,
Ferenczi László
,
Jean Genet
,
Juan Goytisolo
,
Kántor Péter
,
Milosevits Péter
,
Pál Ferenc
,
Pálfalvi Lajos
,
Paul Levine
,
Schiller Erzsébet
,
Szabó Anna
,
Szabó Győző
,
Tótfalusi István
Vidor Miklós
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 150 mm x 240 mm
(1905–1983)
Regény- és újságíró, társadalomfilozófus.
Arthur Koestler 1905-ben született Budapesten. Bécsben járt egyetemre, majd Palesztinába települt, újságíróként megjárta a Közel-Keletet, Párizst, Berlint, a Szovjetuniót és Spanyolországot. A spanyol polgárháborúban elfogták és halálra ítélték; később, vélhetően kommunista múltja miatt, megjárta a Le Vernet-i internálótábort, majd a háború idején szolgált a Francia Idegenlégióban és a brit hadseregben. 1940-től haláláig, 1983-ig Angliában élt.
Fotó © Eric Koch / Anefo
Regény- és újságíró, társadalomfilozófus.
Arthur Koestler 1905-ben született Budapesten. Bécsben járt egyetemre, majd Palesztinába települt, újságíróként megjárta a Közel-Keletet, Párizst, Berlint, a Szovjetuniót és Spanyolországot. A spanyol polgárháborúban elfogták és halálra ítélték; később, vélhetően kommunista múltja miatt, megjárta a Le Vernet-i internálótábort, majd a háború idején szolgált a Francia Idegenlégióban és a brit hadseregben. 1940-től haláláig, 1983-ig Angliában élt.
Fotó © Eric Koch / Anefo
Kántor Péter 1949-ben született, Budapesten. Költő, műfordító.
1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán angol-orosz, majd 1978-ban magyar szakon szerzett diplomát. 1973 és 1976 között budapesti középiskolákban dolgozott nyelvtanárként. 1984 és 1986 között a Kortárs munkatársa. 1990-91-ben Fulbright ösztöndíjas az Egyesült Államokban. 1997 és 2000 között az Élet és Irodalom versrovatvezetője.Verseskötetei: Kavics (1976), Halmadár (1981), Sebbel-lobbal (gyerekversek, 1983), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Napló 1987-1989 (1991), Fönt lomb, lent avar (1993), Mentafű (válogatott versek (1994), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Kétszáz lépcső föl és le (gyerekversek, 2005), Megtanulni élni – Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012).
A brémai muzsikusok című gyermekdarabját 1999-ben a Stúdió K mutatta be (Fodor Tamás rendezte). Fontosabb műfordításai: Pilnyak: Meztelen év (1979), Remizov: Testvérek a keresztben (1985), Puskin : A kapitány lánya (2009). Válogatásában jelent meg az Új kabát, utolsó esély – kortárs brit költők antológiája (1993). Visszanéző címmel kortárs költők esszé-antológiáját válogatta és szerkesztette (2000).
Verseit több nyelvre lefordították; több nemzetközi költői fesztiválon szerepelt Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Afrikában, Kínában.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Halmadár (1981), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Megtanulni élni - Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012), Egy kötéltáncos feljegyzéseiből (tárcanovellák) (2016)
Díjai
Wessely László-díj (1990), Déry Tibor-jutalom (1991), Fulbright-ösztöndíj (1991), Füst Milán-jutalom (1992), József Attila-díj (1994), Soros Alkotói díj (1999-2000), Vas István-díj (2004), Babérkoszorú-díj (2007), Palládium-díj (2009), Radnóti-díj (2012), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2013)
Tagja a Szépírók Társaságának, a Digitális Irodalmi Akadémiának és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.
1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán angol-orosz, majd 1978-ban magyar szakon szerzett diplomát. 1973 és 1976 között budapesti középiskolákban dolgozott nyelvtanárként. 1984 és 1986 között a Kortárs munkatársa. 1990-91-ben Fulbright ösztöndíjas az Egyesült Államokban. 1997 és 2000 között az Élet és Irodalom versrovatvezetője.Verseskötetei: Kavics (1976), Halmadár (1981), Sebbel-lobbal (gyerekversek, 1983), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Napló 1987-1989 (1991), Fönt lomb, lent avar (1993), Mentafű (válogatott versek (1994), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Kétszáz lépcső föl és le (gyerekversek, 2005), Megtanulni élni – Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012).
A brémai muzsikusok című gyermekdarabját 1999-ben a Stúdió K mutatta be (Fodor Tamás rendezte). Fontosabb műfordításai: Pilnyak: Meztelen év (1979), Remizov: Testvérek a keresztben (1985), Puskin : A kapitány lánya (2009). Válogatásában jelent meg az Új kabát, utolsó esély – kortárs brit költők antológiája (1993). Visszanéző címmel kortárs költők esszé-antológiáját válogatta és szerkesztette (2000).
Verseit több nyelvre lefordították; több nemzetközi költői fesztiválon szerepelt Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Afrikában, Kínában.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Halmadár (1981), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Megtanulni élni - Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012), Egy kötéltáncos feljegyzéseiből (tárcanovellák) (2016)
Díjai
Wessely László-díj (1990), Déry Tibor-jutalom (1991), Fulbright-ösztöndíj (1991), Füst Milán-jutalom (1992), József Attila-díj (1994), Soros Alkotói díj (1999-2000), Vas István-díj (2004), Babérkoszorú-díj (2007), Palládium-díj (2009), Radnóti-díj (2012), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2013)
Tagja a Szépírók Társaságának, a Digitális Irodalmi Akadémiának és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.
Pál Ferenc, közismert nevén: Pálferi, (Budapest, 1966. június 29.) római katolikus pap, mentálhigiénés szakember, 1986 és 1989 között válogatott atléta.
Fiatalkorától aktív sportoló, a Budapesti Vasas főállású sportolója, válogatott kerettag volt. 1987-ben felnőtt magyar magasugró bajnok lett.
1996. június 15-én szentelték pappá Esztergomban. Szentelése után előbb káplánként szolgált Terézvárosban, majd Rákoskeresztúron, 2002-től pedig az óbudai Kövi Szűz Mária plébániatemplom lelkipásztora volt. 2011. augusztus 1-jétől az angyalföldi Szent Mihály-templom helyettes plébánosa. 2005-től a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet munkatársa.
Pál Ferenc papi pályafutásának kezdetétől tart heti rendszerességgel hittanórákat, előadásokat fiataloknak pszichológia, teológia és mentálhigiéné témakörében. Az előadások tematikája meglehetősen tág, érinti a spiritualitást és a társadalomtudományokat, a közösségi és családi konfliktusoktól, a személyes lelki egyensúly kérdésein és a párkapcsolati-házassági problémákon át a transzcendenciához fűződő kapcsolat problematikájáig terjed.
Az előadások 2000 őszén kezdődtek a Bartók Béla úton, egy bérelt teremben, majd 2001 – 2011 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán folytatódtak. 2011-től 2013-ig a Millenáris Teátruma, 2013 őszétől 2014. júniusig pedig a MOM Kulturális Központ adott otthont az előadásoknak.
2015 szeptemberétől napjainkig a Dürer Rendezvényközpont a keddi alkalmak helyszíne. Az előadások ingyenesen követhetőek az online élő közvetítésen keresztül is.
Pál Ferenc szerint katolikus pap léte ellenére fontos, hogy az előadások semlegesek legyenek: bárki részt vehet rajtuk, nem kell semmilyen vallási, ideológiai elvárásnak megfelelnie, elég a hallgató nyitottsága. Előadásaira jellemző egyrészt a strukturáltság és az érintett szakirodalom intenzív használata, másrészt a stand-up comedyből ismert közvetlen, gyakran csapongó, humoros történetek mesélésére is építő stílus. A heti előadások hallgatóinak száma 2011-re alkalmanként meghaladta az ezer főt, és a résztvevők körében spontán közösségszervezés kezdődött. A jelenséget a SOTE Mentálhigiéné Intézete szociológiai kutatás során vizsgálja.
A 2000-es évek második felétől kezdve több munkája megjelent nyomtatott formában. Az előadások első két évének anyaga mellett több kötetet publikált, valamint számtalan pszichológiai témájú kiadvány társszerzője volt.
Fiatalkorától aktív sportoló, a Budapesti Vasas főállású sportolója, válogatott kerettag volt. 1987-ben felnőtt magyar magasugró bajnok lett.
1996. június 15-én szentelték pappá Esztergomban. Szentelése után előbb káplánként szolgált Terézvárosban, majd Rákoskeresztúron, 2002-től pedig az óbudai Kövi Szűz Mária plébániatemplom lelkipásztora volt. 2011. augusztus 1-jétől az angyalföldi Szent Mihály-templom helyettes plébánosa. 2005-től a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet munkatársa.
Pál Ferenc papi pályafutásának kezdetétől tart heti rendszerességgel hittanórákat, előadásokat fiataloknak pszichológia, teológia és mentálhigiéné témakörében. Az előadások tematikája meglehetősen tág, érinti a spiritualitást és a társadalomtudományokat, a közösségi és családi konfliktusoktól, a személyes lelki egyensúly kérdésein és a párkapcsolati-házassági problémákon át a transzcendenciához fűződő kapcsolat problematikájáig terjed.
Az előadások 2000 őszén kezdődtek a Bartók Béla úton, egy bérelt teremben, majd 2001 – 2011 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán folytatódtak. 2011-től 2013-ig a Millenáris Teátruma, 2013 őszétől 2014. júniusig pedig a MOM Kulturális Központ adott otthont az előadásoknak.
2015 szeptemberétől napjainkig a Dürer Rendezvényközpont a keddi alkalmak helyszíne. Az előadások ingyenesen követhetőek az online élő közvetítésen keresztül is.
Pál Ferenc szerint katolikus pap léte ellenére fontos, hogy az előadások semlegesek legyenek: bárki részt vehet rajtuk, nem kell semmilyen vallási, ideológiai elvárásnak megfelelnie, elég a hallgató nyitottsága. Előadásaira jellemző egyrészt a strukturáltság és az érintett szakirodalom intenzív használata, másrészt a stand-up comedyből ismert közvetlen, gyakran csapongó, humoros történetek mesélésére is építő stílus. A heti előadások hallgatóinak száma 2011-re alkalmanként meghaladta az ezer főt, és a résztvevők körében spontán közösségszervezés kezdődött. A jelenséget a SOTE Mentálhigiéné Intézete szociológiai kutatás során vizsgálja.
A 2000-es évek második felétől kezdve több munkája megjelent nyomtatott formában. Az előadások első két évének anyaga mellett több kötetet publikált, valamint számtalan pszichológiai témájú kiadvány társszerzője volt.
Szabó Győző (Nyírbátor, 1970. július 7. –) magyar színész, reklámgrafikus.
A Képzőművészeti Főiskolán végzett, színészetet nem tanult. Vajdai Vilmos ajánlására került a Tilos az Á-ba "csaposnak", ahol közösen megalakították a Tilos az Á performance színházat, a Táp Színház elődjét. Első színházi szerepét Csányi Jánostól, a Bárka Színház igazgatójától kapta. 1993-tól az ország egyik legjobb társulata – Katona József Színház – foglalkoztatta, 1995-ben szerződtette. 2004-ben hasonló okokból,[1] mint korábban Stohl András, távozott a színházból, de egyes szerepeit tovább játszhatta. A filmen első jelentős sikerét Herendi Gábor, Valami Amerika című alkotásában aratta. Ez szélesebb és zajosabb népszerűséget biztosított számára, mint a művész színházban elért sikerek. 2008-tól improvizációs készségét kamatoztatja, a Beugró című televíziós műsorban. Ettől az évtől a „Katona” vendégként, új darabokban /Gorkij: Barbárok. Rendező: Ascher Tamás valamint Bozsik Yvette Lány, kertben / is szerepet osztott rá. Vendégszereplőként fellépett többek között a Merlin, Örkény, Kolibri, Játékszín, Székesfehérvári Vörösmarty színházakban. A 2010/2011-es évadtól a szombathelyi Weöres Sándor Színház állandó színésze, Madách Imre: Az ember tragédiája című színműben debütált Ádám szerepében. Eredeti hivatását gyakorolhatta látvány illetve díszlettervezőként a következő előadásokban: Túlélési gyakorlatok; A kékszakállú herceg csodálatos élete.
Játszott a Tiszta kosz című produkcióban. Partnere volt Póka Angélának és (Nagy Szabolcs, Szabó Tamás, Szász Ferenc Jr) zenészeknek.
Házasságában egy kislány Bori született, akivel együtt énekelte el Quimby-Most múlik pontosan című dalát a DTK showban.
Évek óta társa Rezes Judit Jászai Mari-díjas színésznő. Gyermekük, Mihály Simon 2010. november 1-jén született.
A Képzőművészeti Főiskolán végzett, színészetet nem tanult. Vajdai Vilmos ajánlására került a Tilos az Á-ba "csaposnak", ahol közösen megalakították a Tilos az Á performance színházat, a Táp Színház elődjét. Első színházi szerepét Csányi Jánostól, a Bárka Színház igazgatójától kapta. 1993-tól az ország egyik legjobb társulata – Katona József Színház – foglalkoztatta, 1995-ben szerződtette. 2004-ben hasonló okokból,[1] mint korábban Stohl András, távozott a színházból, de egyes szerepeit tovább játszhatta. A filmen első jelentős sikerét Herendi Gábor, Valami Amerika című alkotásában aratta. Ez szélesebb és zajosabb népszerűséget biztosított számára, mint a művész színházban elért sikerek. 2008-tól improvizációs készségét kamatoztatja, a Beugró című televíziós műsorban. Ettől az évtől a „Katona” vendégként, új darabokban /Gorkij: Barbárok. Rendező: Ascher Tamás valamint Bozsik Yvette Lány, kertben / is szerepet osztott rá. Vendégszereplőként fellépett többek között a Merlin, Örkény, Kolibri, Játékszín, Székesfehérvári Vörösmarty színházakban. A 2010/2011-es évadtól a szombathelyi Weöres Sándor Színház állandó színésze, Madách Imre: Az ember tragédiája című színműben debütált Ádám szerepében. Eredeti hivatását gyakorolhatta látvány illetve díszlettervezőként a következő előadásokban: Túlélési gyakorlatok; A kékszakállú herceg csodálatos élete.
Játszott a Tiszta kosz című produkcióban. Partnere volt Póka Angélának és (Nagy Szabolcs, Szabó Tamás, Szász Ferenc Jr) zenészeknek.
Házasságában egy kislány Bori született, akivel együtt énekelte el Quimby-Most múlik pontosan című dalát a DTK showban.
Évek óta társa Rezes Judit Jászai Mari-díjas színésznő. Gyermekük, Mihály Simon 2010. november 1-jén született.
Tótfalusi István
Tótfalusi István (1936–2020) író, nyelvész, műfordító.
Fontosabb díjai
A Svéd Irodalmi Alap díja (1995), Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1996), József Attila-díj (1997), Füst Milán-díj (2014), Wessely László-díj (2015).
Tótfalusi István (1936–2020) író, nyelvész, műfordító.
Fontosabb díjai
A Svéd Irodalmi Alap díja (1995), Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1996), József Attila-díj (1997), Füst Milán-díj (2014), Wessely László-díj (2015).
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............