kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ágh István - Lyukasóra 1994. január-december [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/0/3111000.jpg "Ágh István - Lyukasóra 1994. január-december [antikvár]")
Lyukasóra 1994. január-december [antikvár]
Ágh István, Bárány Tamás, Bisztray Ádám, Csokonai Attila, Gyurkovics Tibor, Jánosy István, Kiss Benedek, Kövendi Dénes, Krúdy Gyula, Lukácsy Sándor, Mészöly Dezső, Rákos Sándor, Simonffy András, Simonyi Imre, Szakonyi Károly, Szepesi Attila, Tasi József, Temesi Ferenc, Tuli József, Tüskés Tibor
Szepesi Attila:Salvador Dalí cipője(naplójegyzetek)SZENT LÁSZLÓ PÉNZE. Itt feküsznek előttem az asztalon, kusza összevisszaságban a Duna fövényében talált csigahéjak, a veres ammonites - csak a kőbele maradt meg -, a parányi, csillagmintás őstengeri sün, meg az a furcsa lény, amit Szent László pénzének mond a néphiedelem. Valóban megkövült pénzérmékre emlékeztetnek - egyik kisebb, másik nagyobb. E furcsa leleteket fürkészve, s eltűnődve azon, melyik hány tíz- meg százmillió esztendős, megpróbálok...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
6280 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Szepesi Attila:Salvador Dalí cipője(naplójegyzetek)SZENT LÁSZLÓ PÉNZE. Itt feküsznek előttem az asztalon, kusza összevisszaságban a Duna fövényében talált csigahéjak, a veres ammonites - csak a kőbele maradt meg -, a parányi, csillagmintás őstengeri sün, meg az a furcsa lény, amit Szent László pénzének mond a néphiedelem. Valóban megkövült pénzérmékre emlékeztetnek - egyik kisebb, másik nagyobb. E furcsa leleteket fürkészve, s eltűnődve azon, melyik hány tíz- meg százmillió esztendős, megpróbálok odalesni az idők bugyrának fenekére, s ha ez nem is sikerül maradéktalanul, hagyom egymásra torlódni e furcsa maradvány-lényeket, legalább egy kétes pillantást vetve általuk az örökkévalóságra.NAGYÍTÁS. Ahogy a zöld imádkozósáska egyre följebb csimpaszkodik a katángkóró szárnyán, lehajlok hozzá a domboldal füvébe. Hirtelen mintha óriásira nőne. Mögötte összetöppednek a távoli hegyélen, álló fenyők, a sziklás meredély tüskebokrai.
Termékadatok
Cím: Lyukasóra 1994. január-december [antikvár]
Szerző:
Ágh István
,
Bárány Tamás
,
Bisztray Ádám
,
Csokonai Attila
,
Gyurkovics Tibor
,
Jánosy István
,
Kiss Benedek
,
Kövendi Dénes
,
Krúdy Gyula
,
Lukácsy Sándor
,
Mészöly Dezső
,
Rákos Sándor
,
Simonffy András
,
Simonyi Imre
,
Szakonyi Károly
,
Szepesi Attila
,
Tasi József
,
Temesi Ferenc
,
Tuli József
Tüskés Tibor
Kiadó: Magyar Írókamara
Kötés: Tűzött kötés
Méret: 210 mm x 290 mm
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............