Bővebb ismertető
ff
MAGYAR NYELVŐR
116. ÉVFOLYAM * 1992. OKTÓBER—DECEMBER * 4. SZÁM
Az 1991. évi LXXV. törvény preambulumának nyelvi elemzése*
Az egész törvény értelmezésére is vonatkozó alapelvek
A világkiállítás megvalósításakor ezt a törvényt kell végrehajtaniuk azoknak, akiknek — természetesen — első feladatuk a törvény értelmezése volna.
Az értelmezéshez fel kell mérni a szöveg különféle viszonyait, (szemiotikai, szemantikai, grammatikai, retorikai, logikai, stilisztikai, szövegtani, kognitív és szociáüs) összetevőit.
Az értelmezés úgy lehetséges, hogy a szöveget a szükséges fokban és minden szinten elemeire bontjuk, „dekomponáljuk", majd a dekomponált elemeket áttekinthető rendszerbe rakjuk újra össze. Ilyen módon tarthatja magát a végrehajtó a törvény szövegéhez, és válik egyáltalán lehetővé a törvény végrehajtása.
Ügyelni keU az újrakomponálásnál arra, hogy a dekompozíció a különböző szinteken óhatatlanul különböző mélységű, fokozatú lehet, így — a szin-ergizmus következtében — ugyanazon elemek más módon való összerakása az eredetitől eltérő kimenetet eredményezhet.
Az elemek számát aránylag könnyű megtartani, hiszen egyszerűen leltárba keU venni őket, s a végén ellenőrizni kell az új viszonylatrendszerben, hogy megvan-e mind. Ennél jóval nehezebb a fentebb említett szinergetikai buktató kiiktatása. Ez a buktató teljes biztonsággal úgy lerme elkerülhető, ha az Országgyűlés törvényerőre emelné az újonnan megalkotott viszonylatrendszert is, és ezzel autoritatíven kimondaná, hogy ,,ez az", és ,,ez azzal" azonos. Miután erre — nyilván — nincs mód, feltétlenül meg kell mutatni az értelmezés szövegét a Világkiállítási Tanács tagjainak, a törvény néhány megfogalmazójának és megszavazójának. A másik biztos és elengedhetetlen módszer, hogy a végrehajtás során a törvény eredeti szövegével szembesítünk minden lépést, nem csupán az új viszonylatrendszerrel, amelynek alapján a végrehajtás egyáltalán lehetővé vált. így tulajdonképp két áUandó és folyamatos visszacsatolást kell végezni.
* Elemzésem az ún. kognitív ós szociointerpretáoió elvein alapul. A kognitív interpretáció jelenti itt a XX. században uralkodó formális nyelvtani, szemantikai stb. elemzésekkel szemben Langaoker és mások nyomán a mentális folyamatokat figyelembe vevő integrált nyelvtani-szemantikai-stilisztikai stb. elemzést, a szociointerpretáoió pedig Kuhn, Lakatos, Davis ós mások nyomán azt az elemzést, melynek alaptétele, hogy minden ismeret társadalmilag igazolt hiedelem (vö. Ronald W. Langaoker: Foundation of Cogni-tive Grammar. L. A. U. T. Trier, 1983. - Philip J. Davis: Applied mathematios as sooial contraot. ZDM 1988/1. 10-14).