Magyar Nyelvőr 1979. április-június [antikvár]

magyar nyelvőr 103. ÉVFOLYAM 1979. ÁPRILIS-JÜNIUS * 2. SZÁM MÓRICZ ZSIGMOND NYELVMÜVESZETE Ünnepet jelez újra az irodalomtörténet naptára: 1979. július 2-án lesz Móricz Zsigmond születésének a 100. évfordulója. Móricz Zsigmond emberi, írói példája, életművének nagysága késztet ünneplésre. A XX. század a magyar Urában Adyval kezdődik, az epikában Móricz művészetével. A kort, amelyben élt, prózában ő fogalmazta meg a legteljesebben. . . . népszeretetben, valóságismeretben, igazmondásban minden idők egyik legnagyobbika volt. ö mutatta meg prózában a legteljesebben a nép arcát, azt, hogy még mostoha, embertelen körülmények között is őrizte tisztaságát, jövőre való képessé-gét- . . . ahová irodalomszemlélete fölért, a magyar próza történetében addig ismeretlen magasság. Az eposzok ízét hozó, áradó epikája újjáteremtette a realista regényt. . . . Móricz Zsigmond az életnek a teljességét, a szépségét is meg tudta mutatni, szigorú társadalomkritikája mellett megőrizte a poézist is. (A Móricz Zsigmond Emlékbizottság felhívása az író születése 100. évfordulója megünneplésére) I. Impresszionista jegyek Móricz Zsigmond prózájában Móriczra nem jellemző a bonyolult, szerteágazó, alárendelő mondatszerkesztés; ugyanúgy ritka nála az olyan hosszú mondat, amelyben az alárendelésnek ugyan kevés szerepe van, azonban a halmozódó mondatrészek, vagy a szimmetrikusan elhelyezett tagmondatok nyújtják meg az egyszerű, illetve az összetett mondatot. Végtére is a szabad függő beszéd annyira széleskörű és árnyalt használata éppen a mondatok fellazítását szolgálja műveiben; a közlési síkok váltása révén az író elkerülheti a kötőszavak beiktatását; főmondatokat alkalmazhat olyankor is, amikor a hagyományos, szabályos szerkesztés alá- vagy mellérendelést igényelne. A párbeszéd nagyfokú kedvelése, a kevés mellékmondat, a főmondatokra épülő szövegépítkezés, amelynek függvénye a szabad függő beszéd is, Móricz stílusának legfontosabb meghatározó elemei. Mint az alábbiakban bizonyítani kívánjuk: a ,,népies" Móricz prózájában ugyanakkor megtaláljuk az impresz-szionista szerkesztés nem is kevés sajátosságát. A nominális stílus különféle csoportjaira célzunk; a nominális stílus éppen azzal hat, azzal támaszt esztétikai