Bővebb ismertető
Tisztelt Közgyűlés! Nekem jutott a szerencse, hogy mai közgyűlésünkön elnököljek. Gondolkozva arról, mi legyen a tárgya elnöki megnyitómnak, abban állapodtam meg, hogy legjobb lesz, ha pár szóval elmondom azokat az elvi és tárgyi kérdéseket, amelyek a nyelvtudomány köréből a jelenben erősebben foglalkoztatnak. Két ilyen kérdés van. Az egyik arra vonatkozik, milyen mennyiségi viszony van egy nyelv fejlődésében, elsősorban a magyaréban, az idegen nyelvi hatások folytán keletkezett rész és azon fejlődött rész között, amely semmiféle idegen nyelvi hatásra vissza nem vezethető, amely tehát eredeti, a mi esetünkben eredeti magyar, s amely minden idegen nyelvi hatás felvétele nélkül magyarázandó. A másik kérdés a magyar tulajdonnevekből: hely-és személynevekből levonható sokféle tanulság kérdése. Engedjék meg, hogy ezekről a kérdésekről néhány szót szólhassak.
Hogy egy nyelv fejlődésében, elsősorban a magyar nyelvében, mekkora rész az, amely idegen nyelvi hatásokból vezetendő le, s viszont mekkora az, amely ilyenekből nem magyarázható, ez a kérdés régibb idő óta foglalkoztat. Az egyik alkalom, amely e kérdést tudatossá tette előttem. Tolnai Vilmos egy értekezése volt. Tolnai számokkal mutatta ki, hogy különféle magyar nyelvi szövegekben az eredeti magyar szavak száma 88%-92%, míg a jövevényszavaké csupán 8%-12% közt váltakozik (1. MNy. XX, 57). Más szóval akkor, mikor írunk, s hozzátehetjük, hogy akkor is, mikor beszélünk, 100 szó közül 88-92 az eredeti magyar, s csupán 8-12 az idegen, a jövevény. Ez eredményen gondolkodva, könnyű volt rájönnöm, hogy akkor, mikor egy nép új tárgyakkal, új fogalmakkal, új művelődési körökkel, új intézményekkel ismerkedik meg, mikor állami és társadalmi berendezései megváltoznak, az új tárgyak, az új fogalmak és intézmények elnevezésénél nem az egyetlen mód az idegen név átvétele. A nyelv máskép is tud magán segíteni, máskép is gazdagodhatik, nem csupán az idegen név átvételével. Az új tárgyak, az új fogalmak, az új intézmények nevei a meglevő szókészletből is keletkezhetnek, még pedig: 1. a meglevő szavak új jelentésének kifejlődésével, 2. a meglevő szavak továbbképzésével, 3. a meglevő szavak összetételével, 4. az idegen név lefordításával.