Alkalmazott Nyelvtudomány 2014/1-2. [antikvár]

Tanulmányok Barra Mária Barra Kommunikációs Intézet [email protected] Hallható-e a szemkontaktus - egy percepciós vizsgálat eredményei Possible connections between eye-contact and speech were examined in a trial based on recordings of 4 different people, 2 men and 2 women, all of them reading out the same short text. The recordings were submitted to volunteer listeners via the internet. It was hypothesized that listeners are either a, able to somehow detect eye-contact by hearing or b, they expect it at some particular points of the text (e.g. before commas). Although it seems that the listeners' hits are influenced by the readers' articulation tempo and pausing behavior, more research is needed to define what exactly affects the perception of listeners. Results, however, show that listeners are likely to perceive eye-contact and that its detection is not accidental. Bevezetés A kérdés, vagyis a szemkontaktus és a beszéd lelietséges kapcsolata akkor válik érthetővé, ha elfogadjuk, hogy az ember nem csak a szájával beszél. A hang szupraszegmentális tulajdonságai mellett a testbeszéd számos egyéb eszköze is részt vesz a beszéd értelmezésében, mind a felolvasó, mind a hallgató oldalán. A szemkontaktusnak számos különböző ílmkciója van az emberi kommunikációs helyzetekben, de az egyik legfontosabb, hogy lehetővé teszi a partner reakciójának ellenőrzését (Argyle, 1965.). Ilyen módon az értelmező felolvasásban - amikor a felolvasó számára fontos, hogy hallgatója meg is értse az elhangzottakat - szintén jelentős szerepe van. Az agykéreg felépítésében fontos szerepet játszik a visszajelzést (feedback) szolgáló kapcsolatok hálózata, amelyeknek az idegrendszeri szintű információfeldolgozási folyamatokban van jelentőségük (Spratling - Johnson, 2004.). A szerzők a vizuális figyelem vizsgálata során azt valószínűsítik, hogy a különböző ingerek feldolgozásában ugyanaz a szinapszis-hálózat vesz részt, függetlenül az inger természetétől. Ha ez így van, akkor akár az is lehet, hogy képesek vagyunk a szemkontaktus „meghallá-sára". A szemkontaktus használata az embernél egyedülálló módon átalakult: míg számos fajnál a közvetlen szemkontaktus elkerülő reakciót váU ki, (mivel feltehetően fenyegetést jelent), az ember esetében a kommunikációs és a társas kapcsolatok alapja (Senju - Johnson, 2009.). Ugyanígy vélekednek más kutatók is, és vannak, akik feltételezik, hogy más ingerek - jelesül a kisgyermekhez intézett beszéd, illetve a nevünk elhangzása a szemkontaktus-hatásához hasonló reakciót vált ki (Csibra - Gergely, 2006.). Azt már tudjuk, hogy a mediális prefrontális kéreg bizonyos területei aktiválódnak a közvetlen szemkontaktus hatására, miközben ugyanitt más területek éppenséggel az elfordított tekintetre érzékenyebbek (Senju - Johnson, 2009.)