Alkalmazott Nyelvtudomány 2013/1-2. [antikvár]

Tanulmányok Alkalmazott Nyelvtudomány XIII. évf. 1-2. szám 2013. Kontráné Hegybíró Edit, Csizér Kata és Piniel Katalin ELTE, BTK, Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék [email protected], [email protected], [email protected] Hallássérült nyelvtanulók egyéni változóinak vizsgálata: motiváció, képzetek és stratégiák Recently, it has become clear that Deaf adult learners, similarly to hearing adults, have firm beliefs about the nature of learning foreign languages, the efficiency of particular teaching methods and particular learning strategies, which in turn have ultimately been linked to their successes in learning a foreign language. In order to further improve the teaching of foreign languages to Deaf learners in schools, however, information about school-aged Deaf learners is also necessary. Hence, the present study investigates the beliefs, motivations, and learning strategies of 14-19 year-old Deaf foreign language learners in Hungary. A research instrument customized for this particular population was designed and used to gather descriptive data of a sample of 51 Deaf students. Results show that while Deaf students find learning English as a foreign language important, their level of motivation is lower than that of their hearing peers, and their self-efficacy beliefs tend to be more negative. In terms of their modality preferences, Deaf learners make better use of information about the foreign language when this is conveyed through Hungarian Sign Language. 1. Bevezetés Az immár négy éve elfogadott 2009. évi CXXV. törvény A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról új fejezetet nyit a siketoktatásban, hiszen megteremti a lehetőségét a kétnyelvű, vagyis a magyar jelnyelvet és a többségi társadalom magyar nyelvét együttesen használó bilingvális oktatásnak. Ez olyan mértékű változás, hogy bevezetése nem történhet meg kellő előkészítés nélkül, ezért a törvény 2017-ig ad időt a feltételek megteremtésére. Félidőhöz érkeztünk, de a legtöbb téren, így a siketek bilingvális módszerekkel történő idegennyelv-tanulásának biztosítása terén is, nagyon sok még a teendő. Bár úgy látjuk, hogy részben a siketek intenzív érdekérvényesítő munkájának, részben egyes választható egyetemi kurzusoknak köszönhetően egyre több nyelvszakos hallgató érdeklődik a siketek nyelvtanulása iránt, és egyre több helyen indul egy-egy speciális, a jelnyelvet is bekapcsoló nyelvtanfolyam kifejezetten hallássérülteknek, ezek csak elszórt kezdeményezések. A módszertan és a tananyagok átfogó kidolgozása mindaddig nem kezdődhet meg, amíg nem végeztük el a gyakorlatot megalapozó elméleti kutatásokat. A siketek oktatásában immár több mint 120 éve az ún. oralista, auditívverbális módszert alkalmazzák (Csuhai et al, 2009), vagyis hangzó nyelven folynak az órák, így magyaráz és kérdez a tanár, és hangzó nyelven kéri a tanulóktól a választ. A hallásmaradvánnyal nem, vagy csak alig-alig rendelkező tanulók számára így csak kevés információ adható át, a jó száj-