Múzsák 1979/1-4. [antikvár]

5o!c megkapó szépségű tója van o hazának, de a Bükk hegység Szilvásváradnál nyíló nyugati kopuja, 0 Szalajka-patak ábrándos lejtésű völgye l<étségkivLi! oz egyik legre-gényesebb. Szélesre tórulkozva indul el a község alól, patakja lassan folydogál kényelmes medrében, de aztán lassocskón mindinkább ösz-szezárul a völgy, és sebes vize mór zuhatagozva árad. A gyors patoí< mindegyre apró lépcsőkön, kicsiny mésztufa-gátakon szökell alá, két portján vörös acsolapu és égszínkék mocsári nefelejcs. Ahol kissé kiöblösödik a völgy, otí apró tavakká szélesedik a patok. Mozdulatlan vizükben vörössel pety-tyezett ezüst testű pisztrángok sur-ronnak el a környező hegycsúcsok iszketeg árnyképe olatt. A legfelső halastó utón keskeny szurdokká szűkül o völgy, s a bal oldoli sziklafal emberderéknyi ha-sodékán o Sziklaforrás harsogó, habzó vize tör elő. Ot méter magasról dobja le magát a kürtöböl előtörő vastag vízsugár; a hegység föld alatti járatain végigfutvo szökik eló sötét barlangjából. ,,Minden szépségek kútfeje" - nemhiába nevezte igy egyik leirója e tájat. Pór lépéssel odóbb, egy oldalvölgy betorkollósónól oz ország egyetlen erdei múzeuma fogad. Azért létesítették, hogy megőrizzék benne a régi erdökitermelés hagyomónyait. Az érdekes szabadtéri múzeum kiállított tórgyoi között ott vannak a fakitermelés és fafeldolgozás kezdetleges eszközei, a rönkvógós, talpfafarogós, bányabordaléc-hosi-tós, dongo- és zsindelykészítés szer-szómoi. s a favágók, mész- és szénégetők korhűen berendezett kunyhói. A hegység testébe egyre mélyebben vágódó völgy a Bükk legmagasabb ormai olá vezet. Majd ezer méteres csúcsok állják körül mindenfelől a katlanszerüen végződő voigyet, melynek névadó patakja itt buggyan elő az Istállóskő erdős oldaláról. Néhány métert fut lefelé, aztán megalkotja a tój legmegka-póbb íótványossógót, a tizenkét lépcsős vízesést, Egy lopos mésztufa dombról úgy ereszkedik le a potak vize, hogy egymós clatt sorakozó kagylószerü medencékbe zuhog. Ha ? Szalajka-forrás fölött felka- meginí paszkodunk a meredek hegyoldalon az Istállóskő barlangjóhoz, az emberi művelődés egyik legősibb óilo-máshelyére érkezünk. A zord éghaj-lotú utolsó jégkorszakban itt élt o Bükk ősembere. Az Istállóskői barlang fölött domborodik a Bükk legmagasabb orma. az Istállóskö-eröse. Ez, már itt a nogyfennsík, a tojásdad alakú hatalmas plató, amely hazánk legmagasabb hegységévé teszi a Bükköt. noha egyetlen csúcsa sem emelkedik ezer méterig. De több mint húsz 900 méter magas orom magasodik o fennsík 700-800 méter magasságban elnyúló mészkőtábláján. A Bükk legteteje ez a fennsík, s olyan, mint egy óriási asztal. Sok kerek, tál alakú bemélyedés, töbör sorokozik rajta, ahogy a lyukacsos, repedezett mészköbe szivárgó csapadékvíz föld alatti munkója nyomán itt is, ott is beroggyant a felszín. A töbrök tányérjaiban összegyűlő vizek lecsorognak a hegység mélyébe, o föld olatt folytatják tovább útjukot, a Bükk karsztos üregeiben gyűlnek össze, hogy a fennsík lábánál bővizű forrásokként bugyogjanak elő. A fennsík növénytanilag is érdekes része a Bükknek, Hatalmas rét-je, 0 füves, vadvirágos Nagymező kárpáti, alpi jellegű növényritkaságokat őriz. Az enciánnak négy faja él itt, s a nagyobb töbrök. víznyelők környékén találunk vörös áfonyát, havosi ribizkét és bérci rózsát is. A fennsík peremét hatalmas félkörben ülik körül a ,,Kövek"-nek nevezett toronyszerű mészkőszirtek: a Tarkő, a Peskő. a Bélkő, az Is-^tállóskö, a Bálvány, az örvénykö és a többlek. Akármelyik Kőre lépünk föl, kitárul előttünk Fodor József bükki látványa; ,,Iszonyatos nagy csönd. Amerre nézel, ' Csak erdő, erdő és erdő megint; / Zúgos kanyar újabb kanyarba vész el. Míg fönn hegyhullám hegyhullámnak Int . . Az örvénykö Jókai emlékét őrzi, A sziklaorom tövében megbúvó kicsi hegyi foluban, Tardonón töltötte 1849. utolsó öt hónapját tiz üldözött író. A Bükk-fennsík fellegvárszerű mész-kőtóblójóbo vésődött potokvölgyek közül az" egyenes futósú Garodna-