Forrás 2012. július-augusztus [antikvár]

Bevezetés Fűzi László és Pintér Lajos már évek óta mondogatja, hogy készíteni kellene egy interjúsorozatot a hetvenes-nyolcvanas évek kecskeméti kulturális életének meghatározó szereplőivel. Az ötlet tetszett, de időhiányra hivatkozva halogattam, míg előálltak a 2012-es nyári dupla szám ötletével. Ez már konkrét határidő volt. A Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karán két kollégával. Sági Norber-tával és Kriskó Jánossal létrehoztuk a Hely- és Családtörténeti Kutatóműhelyt, és első nagyszabásti célként tűztük ki magunk elé azt, bogy összegyűjtjük az interjiikat a Forrás 2012. nyári számához. A munkát 2011 őszén kezdtük azzal, bogy számba vettük azon személyeket, akiket meghatározónak gondoltunk a korszakból, akik még élnek és elérhetők. A névsort több beszélgetés során egyeztettük, a Forrás szerkesztőivel is többkörös beszélgetést folytattunk a szóba jöhető lista összeállításához. A névsor egyre bővült, majd megpróbáltuk rendszerezni a személyeket a kulturális életben betöltött szerepük, funkciójuk alapján. Menet közben az is nyilvánvalóvá vált, hogy a politikai élet főbb szereplőit is meg kell kérdeznünk. A listánkra végül több mint száz név került. Azt hamar és könnyen beláttuk, hogy ennyi emberrel a megadott határidőre nem tudunk interjút készíteni, de a második és harmadik kör után is maradt nagyjából ötven név. Újból leültünk a Forrás munkatársaival, így végül huszonöt főre szűkítettük le a tervezett interjúalanyok számát. Sajnos többen nem vállalták az interjú felvételét, de az is előfordult, hogy nem reagáltak a megkeresésünkre, elsősorban a korábban országos befolyással bíró személyek: Pozsgay Imre, Romány Pál. Voltak olyanok is, akik személyes sérelmek miatt nem vállalták az interjút, és olyanok is, akiket nem sikerült elérnünk. Menet közben az is előfordult, hogy a korszak olyan szereplőivel is készítettünk interjút, akikkel nem terveztük, de menet közben fontossá vált a személyük, tehát munka közben is változott a megkérdezettek köre. Elnézést kérünk mindazoktól, akik sokat tettek a városunkért, és mégsem kerestük meg őket. A legnagyobb előkészítő munka és körültekintés ellenére magunk is tisztában vagyunk a megkérdezettek szűk körével és az esetleges hiányosságokkal. Részben strukturált interjúkat terveztünk, előre összeállított témakörök és kérdések alapján. Emellett adatlapot is készítettünk az interjúalanyok alapadatainak összegyűjtésére, amiket a lábjegyzetekben igyekeztünk összefoglalni. Ahogy az lenni szokott, az interjú vezérfonala megváltozott, menet közben felborult, mert az egyes beszélgetések logikai fonala, tematikus feszültsége felülírta eredeti szándékainkat. Az interjúk szövegét rögzítettük, a hangfájlokat a levéltár rendelkezésére bocsátjuk.