Film-Színház-Muzsika 1968. (nem teljes évfolyam) I-II. [antikvár]

4 héf képfipoHjaEGY PIllANTAS A FILMGYÁRBA. A 433-ili aapó köszöntStte az elsa munha-napot. A Hamis Izabella" forgatá&án készült a kép. A forgotókönyvet Fedőt Ágnes novellájából Bencsik Imre irta, a film rendezője az elsöfilmes Bócskai-Lauró lst>án (balra lent)A MADACH KAMARASZINHAZBAN Huboy Miklós Néró, Néró, Néró" a>agy A bestia játékai" című hét minidrómájának próbáit láttuk Kerényi Imre rendezésében. A címszerepet Márkus Lósiló alakítja.így kezdfidött19 6 8Már hírül adták a no-pilapok, hogy ki volt oz év első újszülöttje, ^ hogyan szórakozott az ország szilveszter éjjelén. Arról is tudunk már o^ újságokból, hogy miként kezdődött az év eUö munkanapja a gyárakban a hivatalokban, falun városon.'Mi magunk néztük meg a színházaid ban, s o filmgyár tájé" kán, hogy ott mire k" szültek, hogyan dolgozlo' 1968. január 2-án.öhhieiSzilveszteri kakukkfiókaA Televízió szerkesztői úgy emlegették, mini szülők a sikerületlen gyereket. -Igaz. kicsit ütődött szegényke, de azért ő is a miénk, szeretnünk kell.-A '-Közkivánatra!^< című bohóságot szerény előételként tűzték a fényes nevekkel díszített szilveszteri lakoma műsorára, kilenc órakor, amikor az emberek egy része még a vacsoránál ül, mások éppen útban vannak az ó-évet búcsúztató piknikre. És olyasmi történt, aminek fordítottját gyakran megérte már néző és kritikus (azt ugyanis, hogy a nagy hírveréssel beharangozott főmű-sorróJ utóbb kiderült, hogy töltelék-anyagnak is kétes értékűre akeredett) ezúttal a kakukkfióka megáUta a helyét büszkén szeretett műsortestvérei között.Nem lett belőle csodálatos hattyú, mint a mesében. írói: Kaposy Miklós, Tardos Péter és mások. rendezője: Kaimér András, operatőrje: C20-barka György, szereplői: a Televízió állandó műsorszámainak népszerű szereplői, bemondók, riporterek, színészek, újságírók, a zenetudós, a fizikus, az orvos nem találta fel sem a spanyolviaszt, sem azt a műsortípust, mely minden embernek egyaránt tetszik. Zseniálisat sem alkotott. Azzal nyert csatát, hogy meg sem próbált zseniális lenni. Nem. szegezte tekintetét rémülten arra a három-négymillió szilveszteri kabaré-szurkolóra. aki ha akarja, megtelefonálhatja, megírhatja, közhírré teheti nemtetszését. Nem izzadt vért, hogy kedélyesnek lássék. Nem feszítette magát keresztre, hogy mások január elsején megállapíthassák: ilyen jót még soha nem nevettem!Egy kitűnő talán túl aprólékosan végigvezetett ötletből, fesztelen jókedvvel kellemes másfél órát szerzett annak, aki már befejezte a vacsorát, illetve megérkezett a piknikre. Az ate-lié-humor filmen ritkán sül el-<. A közreműködők és a szakmabeliek nevetését a moziban gyakran dermedt csend váltja fel. A tévé azonban, amikor önmagán csúfolódik, nem marad egyedül. Mi is vele vagyunk, mint eg>- családi karikatúra-kiállításon. Ugyanis ezek az ateliék, a benne mozgó emberek, a tárgyak és szavak és zörejek az előfizetők lakásához, szűken vett ismeretségi köréhez tartoznak. Ezen a házimulatságon otthon voltunk és örültünk, hogy a szereplők jól érezték magukat. Mert mi is. Jókedvünket nem zavarta meg sem obligát családi malackodás (pedig a kitűnő Közért strip-tease jelenetben még pikantéria is volt), sem a kabarékban gyakori konformista ellenzékieskedés (noha a keretjáték nem volt híján a politikai humornak sem).Az egész kedves, könnyed, kitűnő hors d'oevre. A lakoma többi része tehát nem ízlett? De. Persze. Akadt az ét-, illetve műsorlapon ki-nelí-kinek szája íze szerint több igazi ínyencség. Akadt sótlan és túlborsozott is köztük, de hát Ilyenkor Szilveszter éjszakáján túl sokan vagyunk együtt a képernyő körül, nehéz hát mindnyájunk ízlé.se szerint főzni. így a kritikus is meg- engedi magának ebből az alkalomból, hogy a sok fogás felületes mérlegelése helyett, szívből köszöntse azt, amiben, mint néző kedvét lelte. A -kakukkfiókát, melynek szerénységét, közvetlenségét és tempóját más vidám műsorok is adaptálhatnák.Máriássy JuditA CILINDER. Családi kupaktanács(Tahi Tóth László, Tábori Nóra és Páger Antal)A komédia bosszúja A cilinderDe Filippo egyfelvonásosok a VígszínházbanAki már látta a sokoldalú olasz művésznek, az író-rendező-színész Eduardo de Filippónak valamelyik nálunk is játszott vígjátékát, azt nem érheti meglepetés ennek az 1965-ben született két egyfelvonásosának előadásán sem. Ugyanaz a stílus, ugyanazok az erények és gyengeségek.De Filippo eredeti alaphelyzetekből indítja történeteit. Tisztában van az intellektuális hatás értékeivel, hálás szerepeket ír, mert maga is öiül, ha ilyen szerepekben érvényesülhet, és tudja, hogyan lehet egy-egy frappáns fordulattal megmozgatni az érdeklődést. A megteremtett hatást aztán éppen ő bágyasztja el olykor azáltal, hog>' hősei többet beszélnek, mint amennyi a mondandójuk. Egj'esek ezt olasz specialitásként mentegetik, sőt, an-a hivatkoznak, 'hog>' de Filippo nemcsak olasz, úe ráadásul nápolyi ís, és hogj' ennek a dagályosságnak még a com-media dell'arte idejéből való hagj-ománya van. Nos. lehet, hogy az olasz nézőnek ez a természetes. A magyarnak kissé sok. Kiváltképp," ha a színészek se pergetik olyan gyorsan a fölösleges mondatokat, mint olasz kollé^ik-Erre a bőbeszédűségre ezúttal azért is szükséges rámutatni, mert az első egyfelvonásosnak, -A komédia boss2tí;á-nak jó egyharmadáig, vagyis eléggé sokáig kés-lelteti a színpad és a néző jó kapcsolatát. Igaz, hogy elhangzik közben néhány szenvedélyesen bíráló mondat is az olasz színházak helyzetéról és a szerzőket megbéklyó-