Ars Hungarica 2005/1. [antikvár]

TÁJÉKOZÓDÁSA MŰVÉSZETTÖRTÉNET PROFESSZIONÁLIS KÉRDÉSEIA Német Művészettörténész Szövetség 2005. évi kongresszusánAz MTA Művészettörténeti Kutatóintézet korábban is feladatának tekintette, hogy a hazai művészettörténet-oktatás mindenkori állapotát figyelemmel kísérje és a felsőoktatási folyamatokhoz elméleti-módszertani segítséget nyújtson. Ebből a meggondolásból adjuk közre Schulcz Katalin fordításában - a Kunstchronik 58, Heft 2, 2005. nyomán - a Német Művészettörténészek Szövetségének vitáját a művészettörténet egyetemi oktatásának helyzetéről. A vita anyagát szerkesztetlenül már korábban feltettük intézetünk honlapjára (www.arthist.mta.hu).A németországi körülmények természetesen több vonatkozásban eltérnek a magyarországiaktól, a konferencián azonban számos olyan megállapítás hangzott el, melyet a hazai felsőoktatási szakemberek is figyelembe vehetnének a bolognai folyamat" bevezetése során. Időközben megjelent a német szövetség hivatalos állásfoglalása is, ezt szemelvényes formában a vitaanyag végén közöljük.A közlés szíves engedélyezését Dr. Peter Diemernek, a Kunstchronik felelős szerkesztőjének, a kiadás anyagi támogatását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának köszönjük.GONDOLATÉBRESZTŐ MEGFONTONTOLÁSOK A FELSŐFOKÚ TANULMÁNYOK, SZAKMA, TÁRSADALOM" SZEKCIÓ MUNKÁJÁHOZXXVIII. Kunsthistorikertag (A német művészettörténészek gyűlése), 2005. március 17., Bonni EgyetemEz a szekció a felsőfokú tanulmányok, a szakma és a munkaerőpiac területén felmerülő aktuális problémákkal foglalkozik. Úgy terveztük, hogy a szekció mindkét része - ezek témája a Felsőfokú tanulmányok, felsőoktatási reformok, pályalehetőségek", illetve a Szabadfoglalkozású művészettörténészek és a munkaerőpiac" - vitafórumként működjék. Amint a programban is meghirdettük, a munkát a szekció mindkét részében 10-15 perces vitaindító referátumok vezetik be. Szándékunk szerint elég időt szeretnénk biztosítani a vitához, mert meggyőződésünk, hogy csak egy konstruktív véleménycsere járulhat hozzá ahhoz, hogy az aktuális problémagócokat élesebben lássuk. A szekció munkáját bevezető referátumokat mintegy kiegészítendő és bővítendő olyan írásokat teszünk közzé, amelyeknek szerzői más és más nézőpontból foglalnak állást a művészettörténetnek az egyetemi tanulmányokban és a szakma gyakorlásában betöltött státusával kapcsolatban. Az írások jellege tudatosan nyitott. Azt is rábíztuk a szerzőkre, hogy hozzászólásukhoz kívánják-e a nevüket adni. A dol-