Bővebb ismertető
Bevezető
Elgondolkodtató a jelen számunkban megjelent írások néhány megállapítása. A szocialista rendszer felbomlása után a nyugat-európai, valamint az amerikai egyetemek és kutatóintézetek rájöttek, hogy a volt szocialista országokból kiváló természettudományos megalapozottságú tudással rendelkező kutatókat tudnak átcsábítani magukhoz. Sajnos ma már ez nem mondható el.
Az érettségi rendszer átalakításával és a Bologna-folyamat túl gyors és átgondolatlan bevezetésével a természettudományos tárgyak oktatása és az erre épülő mérnökképzés minősége drasztikusan leromlott. A kvantitatív tudományokban és a mérnökképzésben az egyetemi tanulmányok kezdetén a hallgatóknál észrevehető az úgynevezett „absztrakciós sokk", melynek következtében lemorzsolódik a többség. Pedig ez az erős alapokat adó középiskolai matematika- és fizikaoktatással kiküszöbölhető lenne.
Több szerzőnk is a mostani tanárképzési rendszerben látja a problémák alapvető okát, megoldásként az egységes, osztatlan képzés visszaállítását, vagy a mostani BA és MA szisztéma korrigálását javasolják. A diszciplináris és a tanárszak szétválása is csökkentheti a tanárok szakmai tudását és presztízsét, mivel nem kapnak teljes szaktudományos képzést. Ez a természettudományok esetében - a középiskolai képzés színvonala miatt - tovább rontja a helyzetet.
Szaktanárok véleménye szerint még a biológia tárgy természettudományos jellege sem jelenik meg kellő mértékben a tananyagban. Pedig pont ez a tárgy az, amelyik legjobban rávilágíthat az embernek mint élőlénynek a természetben elfoglalt helyére és feladatára.
Érdekes kérdés az is, hogy egyáltalán lehetséges-e eltávolodnunk, elszakadnunk, elidegenednünk a minket körülvevő természettől. A természet teljességében - szépségében, sokszínűségében, változásában, tőlünk független „élni tudásában", sokszor általunk való kiszolgáltatottságában - itt van velünk, közelsége személyes élményünk. Hozzánk tartozását éppen a természettudományos tantárgyak tudnák a leginkább bemutatni.
A Mester és Tanítvány szerkesztőinek nevében ezúton is szeretném megköszöni olvasóink és szerzőink érdeklődését, munkáját. Sajnos a lap a jelenlegi formában már nem fog megjelenni. Reményeink szerint átállunk a mai kor követelményeinek jobban megfelelő internetes formátumra.
Piliscsaba, 2010. november
Kormos József főszerkesztő