Bővebb ismertető
Lenin és a tudomány
Huszár Tibor
A politikus és a tudós fogalma — sokak felfogása szerint —, ha nem ís egymást kizáró fogalmak, mindenesetre tevékenységükkel alapvetó'en más küldetést töltenek be a társadalmi munkamegosztás bonyolult rendszerében. Akkor is, ha azonos érdekek talaján állanak, ha azonos célokat szolgálnak !
Mert a jfolitikus — akarva, nem akarva — a profán valóság erőterében mozog, hajlékonyságra, taktikai engedményekre kényszerül, a pillanat tört tizedrésze alatt alkalmazkodik a változó feltételekhez. Az optimális megoldás sok töprengést igénylő keresése, a többszörös visszatérés az alapkérdésekhez — a politika halála lehet. S fordítva: a tudománynak sem válik javára, ha a gondolati kiindulópontok következetes végiggondolása helyett a pillanatnyi erőviszonyokhoz, hangulati hullámzásokhoz alkalmazkodik. Ha nem összpontosít egy kérdésre, még akkor ís, ha adott pillanatban ez a kérdés nem időszerű.
A politika és a tudomány ,,tér és idő" viszonyainak ezen eltérő sajátosságaiból következően vallják: szükségszerűen mások a tudós és a politikus beidegződései; gondolkodásmódjuk — gondolataik azonos irányultsága esetenként ~ alapvetően más.
E meggondolások — amelyek valóságos mozzanatok, a e mozzanatokkal nem számoló emberi drámák egyoldalú általánosításán alapulnak ís — szerepet játszanak abban, hogy tisztelői közül is sokan Leninben a poHtíkust, a cselekvés géniuszát értékelik, elválasztva azt tudományos tevékenységétől, amelyet a politikus Lenin fajsúlyosságához viszonyítva másodlagosnak tartanak.
S ezekben a gondolatmenetekben sokszor nosztalgikus erővel fogalmazódik meg: mennyível gazdagabb lenne korunk társadalomtudománya, ha Lenin energiáinak javát nem köti le — különösen életének utolsó éveiben — a politikai gyakorlat szétfolyó sokirányultsága? Ha marad ideje a berni könyvtár csöndes magányában megfogalmazott filozófiai töredékek rendszerezésére, ha aem marad befejezetlen az átmeneti korszak gazdasági és politikai intézményrendszereivel foglalkozó néhány fontos írása!
Másoknál — más előjellel s más célok érdekében — a politikus és a tudós szembeállítása még szélsőségesebb. Azt kívánják bizonyítani, hogy a politikai pragmatizmus megölte Leninben a tudóst.
Politikai cselekvés és elméleti gondolkodás
Lenin viszonyát a tudományhoz csak akkor értelmezhetjük helyesen, ha túllépünk a pohtika és a tudomány hagyományos fogalmán.
Mit jelentett Lenin számára a pohtika? Milyen értékrendeket, elkötelezettségeket társított a politikum fogalmával? Az ő gondolatmenetében a pohtika
1 Magyar Tudomány 1970/7—8
485
Huszár Tibor (1930-) szociológus, egyetemi tanár, akadémikus.
A Corvina Kiadónál megjelent művei:
A politikai gépezet 1951 tavaszán Magyarországon --- Sántha Kálmán ügye (Esettanulmány), 1998. Bibó István: Válogatott tanulmányok --- Társadalomtörténet - szociológia - társaslélektan, 2004. Találkozások --- Beszélgetések a két világháború közötti magyar szellemi-politikai mozgalmakról, 2005. Kádár --- A hatalom évei (1956-1989), 2006. Az elittől a nómenklatúráig --- Az intézményesített káderpolitika kialakulása magyarországon (1945-1989), 2007. Bibó estéje --- Levelek, dokumentumok a népi mozgalomról és a Magyar Közösség peréről, 2008. A pokol malmai -- Szűcs Ernő ÁVH-s ezredes ügye és elágazásai (1946–1955), 2009.