Magyar Történelmi Szemle 1971. június [antikvár]

MAGYAR Tomo II, No. 2. TÖRTÉNELMI SZEMLE Junio 1971. A csinai evkönyvek hun-adatai. K.SHIRATORI :"Sinologische Beiträge zur Ci.\=^chichté der Türl<-Völker " alapján. MSB^CTIfl HMnEPATOPCHOM AHAAEMIM HAyHl. 1902. CEHTflEPb. T. XVIi. Kurakicsi Shiratori iy02-ben irt tanulmánya óta a hun-csinai kapc.SDiaiok-ről több jelentős munka jelent meg, köztük Chavannes: Les pays d' Oc -aident d'apres le He o u - H an - Hu (1907), de a legtisztább fonetika birtokában mindig Shiratori maradt a legjelentősebb. Későbbi tanulmánya a Toyo Bunkó kiadásban szereplő : A s tud y on the su-t-e or Si)gdi-ana történelmileg nagyon sok adatot bogozott ki a csinai évkönyvekből. Az alább közölt adatok, amelyek a cári korszak Tudományos Akadémiájának kiadványában jelentek meg, szinte ismeretlenek sok magyar szakember előtt is. A hiungnu néptörzs neve (30!^ a Cheu dinasztia uralnia kezdetén í^^ Hien-yu volt, amelyeket a hunok me i lé kne ve ine k lehet tekinteni, a Hiun-juh változattal együtt. Ez a h ár o m név téves másolások eredményének tekintendő. /V csinaiak valójában megvetésből alkalmazták ezeket a neveket a nomád északi törzsekre, a-melyeket apró csatározásokból ismertek meg. így a keleti hunok törzseinek neve helyenként változott a csinai nép előtt, nemcsak harcmodorukat illetőleg, hanem főként a sok tájszólás és a még sűrűbben előforduló hangtani eltérések miatt. Eredeti és leggyakrabban használt nevük ("ÉJ amit mai nyelven Hiungnunak ejtenek a Mongolia határainak tájszólásaiban. Ez a forma azonban a K.e. századokban Kiungnu volt.Ez bizonyftható, hogy Wang-mang d trónbitorló idejében a Hiungnu törzset az Annalesekben "rőr.'ís " névvel illette amelynek a kiejtése Kungnu, vagy másik változatában Kung, vagy Hiung tormában szerepel. Amióta DEGUIGNES bebizonyította, hogy a hun törzsek valamilyen törők nyelvet beszéltek és ehhez a fajhoz tartoztak, nagyon sok történész és nyelvész elfogadta tételél, kőz