Az Ujság dekameronja/Éljen az egyenlőség [antikvár]

AZ UJSÁG DEKAMERONJA Száz magyar iró nevében az olvasó szeretetébe ajánljuk ezt a könyvet. Száz magyar iró száz novelláját találják benne: mindmegannyi világirodalmi mértékkel mérve is maradandó értéket jelentő. A magyar novellairás dekameronja ez a könyv. Száz magyar iró! Vajjon van-e annyi kincse ennek a szegény, picike, börtönbe zárt népnek? Nincs. Sok-sok milliós, hatalmas nemzeteknek sincs ennyi fáklyahordozójuk. De csak egyszerre nincsen, egy időben. Különben önfényt árasztó, világító nappá változnék ez a sáros földteke. De az idők folyamata megtermi a géniuszok százait. Mi huszonöt termékeny esztendő gyümölcseként helyezzük az olvasó diszasztalára ezt a dekameront, a száz legjobb magyar iró száz legjobb alkotását. Teremtő istene ennek a szépséges világnak ugy rendelte, hogy huszonöt esztendő nagy idő legyen az emberiség életében. Aggok ezalatt elmennek, férfiak elöregednek, ifjakból férfiak válnak, csecsemőkből ifjak. Négy generáció összetalálkozását jelenti egy negyed évszázad, és négy egymást követő nemzedék költői sorából szemelhettük ki azt a százat, akik Jókai Mórral és Mikszáth Kálmánnal az élükön, most, az Ujság jubileumán, lelkük kincseivel hódolnak az olvasónak. Fogadják szeretettel ezt a könyvet. A BOLDOGULÁS LEXIKONA A meggazdagodás nem is olyan boszorkányos mesterség, mint a legtöbb ember gondolja. Szorgalom és takarékosság mellett a rendszeren múlik az egész. Az előbbieket önfegyelmezéssel és erős kitartással lehet elérni, a rendszer pedig az egyes foglalkozási ágak szerint változik. Alapja az elmélet-tájékozottság, melyet aztán a gyakorlat fejleszthet tudássá. Sokan vannak, akik azt hiszik, hogy mindegy, miként verik kalapáccsal formába a vasat; hogy mindegy, milyen mélyre eresztik a földbe az ekét, s hogy kereskedő valaki, ha pult mögé áll. Pedig, ha tiz kalapácsütés helyett elegendő öt, a munka értéke kétszerannyi; ha néhány centiméterrel mélyebbre nyomják az ekét, a termés nagyobb, mert a jobban megporhanyitott föld több vizet tud elraktározni, s több levegő trágyaértékét képes felhasználni; ha valaki kedvezőbb beszerzési forrást tud felkutatni, versenyképességével vevőkörét is ki tudja szélesíteni. Aki a véletlenre bizza magát, olyan, mint a szerencsejátékos; de aki munkájának biztos eredménye által akar boldogulni, annak szorgalma és kitartása mellett ki kell fejlesztenie érzékét a haladás iránt, melynek eszközei napról-napra újszerűek. Ezeknek az eszközöknek a megismeréséből alakul ki a tájékozottság, ezt kell követni a próbáknak, s igy teremtheti meg mindenki a saját üzleti rendszerét, melynek elemei: az olcsó termelés, az önköltség pontos számvetése, a piacok ismerete és gondos kiválogatása, mindezek alapján az értékesítés legjobb lehetősége. A rendszeres gazdálkodás juttatta Amerikát és Németországot természeti kincseik mellett egészen kivételes hatalomhoz és vagyonosodáshoz. Különösen a német példa szembeötlő, mert a háború rettentő pusztításai és a példátlan politikai elnyomatás dacára, ma Németország ereje újból kezdi felülmúlni a nagy győző államokét is. Ezzel szemben nálunk sokszor hallható az a vád, hogy gazdasági életünkből hiányzik a rendszeresség. hogy a mezőgazdaságban, iparban és a kereskedelemben nem törődünk az ujitásokkal, szóval elmaradottak vagyunk.