Bővebb ismertető
Részlet a 2. számból:
Remény
Ablakomban madáretető van. Ide járnak tollas kis barátaim - éhező zsellérei a télnek - hogy a faggyú maradékokon tornászva eltengessék parányi életüket holnapig.
Reggel arra ébredek, hogy kopogtatják a kemény szalonnabőrt és estefelé akkor tűnnek el, amikor a téli ködök alól alattomosan elindul felénk az éjszaka.
Hogy éjjel hol vannak: nem tudom.