Bővebb ismertető
A vas kora - Szkíták nyomában
A bronzkor vége a mai Dél-Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán vidékén új népcsoportok tűnnek fel. Olyan közösségek, melyek szakítva a termékeny félholdról évezredekkel korábban kisugárzó földművelő-állattenyésztő hagyományokkal - a földrajzi-éghajlati viszonyokhoz igazodva - legeltető, nagyállattartó gazdálkodásra tértek át; nomádokká váltak. A térséggel távoli vidékek is kapcsolatban álltak, mint a formálódó antik görög városállamok vagy a későbbi Perzsa Birodalom, így a fenti nomád csoportok neve e területek írott forrásaiban is fel-feltűnik szkíta, illetve szaka formában. Kiemelkedő szerepüket mi sem jelzi jobban, minthogy a történetírás, atyjaként is emlegetett Hérodotosz igen jelentős fejezetet szentelt nekik a görög-perzsa háborúkról írott műveiben. A szkítának nevezett csoportok gyors ütemben foglalták nem csupán a fent említett, a Fekete-tengertől északra elhelyezkedő területeket, de kelet és nyugat felé egyaránt kiterjesztették a fennhatóságukat, el egészen a Kárpát-medencéig. Sikereikben nem kis szerepe lehetett egy új fém, a vas megjelenésének is, beköszöntött hát a vas kora Kelet-Közép-Európában is. Remek fegyverek mellett csodálatos állatábrázolásokkal ellátott, nemesfémből készült tárgyakat, vagy egyszerűbb használati tárgyak egész sorát hagyományozták ránk. A szkíta uralkodók befolyását az is jól jelzi, hogy gyakorta görög művészekkel, kézművesekkel készíttették el megrendelésre azokat a tárgyakat, melyek végül elkísérték őket sírjaikba. A mai Magyarország területén olyan világhírű, a szkítákhoz kapcsolható leleteken kívül, mint a tápiószentmártoni és a zöldhalompusztai aranyszarvasok (amelyek valójában elektronból, azaz ezüst és arany ötvözetéből készültek), az utóbbi évek, évtizedek régészeti ásatásai révén mind több új régészeti lelettel és egyre bővülő információanyaggal kell számolnunk a szkítákkal kapcsolatban is. Őszi számunkban ennek izgalmas, rövid foglalatát szeretnénk átnyújtani Önöknek. De szó esik majd olyan titokzatos kérdéseikről is, mint hogy mit keres egy tagbaszakadt germán harcos egy alföldi szarmata temetőben vagy, hogy mi is csinál tulajdonképpen a fegyvertörténész.
KIRÁLY ÁGNES régészdoktor, akit pár éve utolért a kiégési szindróma, annak teljes tünetegyüttesével. A fermentálás akkor vált az élete részévé, amikor egészségügyi problémáira kereste a megoldást. Már az első kóstolás után megtapasztalta e fantasztikus élelmiszerek meghatározó szerepét jóllétünk fenntartásában, továbbá a bélflóránk egészségében rejlő óriási erőt. A fermentálás, amely kezdetben csupán a hobbija volt, mára a hivatásává vált.
A FerMentor Blog szerzője és a Fermentálás – Tippek, trükkök, receptek Facebook-csoport alapítója.