kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Erdélyi József - A Pesti Hirlap Vasárnapja 1934. julius 22. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/643/5053643.jpg "Erdélyi József - A Pesti Hirlap Vasárnapja 1934. julius 22. [antikvár]")
A Pesti Hirlap Vasárnapja 1934. julius 22. [antikvár]
Erdélyi József, Kosztolányi Dezső, Majthényi György, Simon Vilmos, Surányi Miklós
Részlet:NAPOLEON FIAIrta: Surányi MiklósA Jockey-klub egyik különtermében történt. A bankot a régi nemesség egy gőgös, kegyetlen és hetyke tagja adta, Gevres Hyppolit herceg, tul a hatvanon, de még mindig daliás és rettenthetetlen. Félmillió volt a bankjában s már éppen vissza akart vonulni, amikor egy öles, vállas dörgőhangu fiatalember odakiáltotta:- Tartom a bankot.A társaság minden tagja felszisszent. Nagykövetek, pénzbárók, mágnások, kalandorok, akik megszokták a legeszeveszettebb kártyacsatákat, ugy...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:NAPOLEON FIAIrta: Surányi MiklósA Jockey-klub egyik különtermében történt. A bankot a régi nemesség egy gőgös, kegyetlen és hetyke tagja adta, Gevres Hyppolit herceg, tul a hatvanon, de még mindig daliás és rettenthetetlen. Félmillió volt a bankjában s már éppen vissza akart vonulni, amikor egy öles, vállas dörgőhangu fiatalember odakiáltotta:- Tartom a bankot.A társaság minden tagja felszisszent. Nagykövetek, pénzbárók, mágnások, kalandorok, akik megszokták a legeszeveszettebb kártyacsatákat, ugy érezték, hogy a hátukon végigbizsereg valami izgalom, olyanforma, mint amikor az ember egy halálos ugrást, nyaktörő lovasbravurt, vagy éppenséggel egy öngyilkos kisérletet lát.
Termékadatok
Cím: A Pesti Hirlap Vasárnapja 1934. julius 22. [antikvár]
Kötés: Tűzött kötés
Méret: 210 mm x 280 mm
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............