Emmaus 2017/1. [antikvár]

Köszöntő HÖRCSÖK IMRE egyházmegyei gondnok „Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jóhírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!" (Fii 4,8) Nagy tiszteletű Egyházmegyei Közgyűlés! Miközben e sorokat fogalmazom és rögzítem, a híradások szinte óránként figyelmeztetnek a megélt valóságra: rendkívüli hőségtől szenved az élővilág széles e hazában, Európa nagy részén, míg más földrészeken az árvíz teszi próbára az emberi élet mindennapjait. Mindezekről tudósok, szakemberek nyilatkoznak, avatottként felfestve a várható jövőt, a természet fékezhetetlen tombolásának reánk leselkedő veszélyét. Ez a tény és körülmény a végtelen időben egy múló pillanat csupán. Olyan időpillanat, amelyet az erre rendelt és hivatott szakma feljegyez, értékelése sokak emlékezetében még egy ideig él, majd lassan elhalványul, így természetes ez, különösen is egy ilyen jeles esztendőben, mint a 2017-es év. Ajándék ez az esztendő a keresztyén világ számára, mert a reformáció 500. évfordulóját ünnepeljük. Isten iránti hálával gondolhatjuk végig azt az utat, amelyet eleink jártak, és drága örökségként hagytak ránk. Széchenyi István szavaival szólva: „Tiszteld a múltat, hogyérthesd a jelent, és munkálkodhass a Jövőn." A meghirdetett Reformáció 500 emlékév eseményei számos közösségi program formájában idézik fel az 1517. október 31-től eltelt időszakot. Alkalmat adva a történelmi idők felekezeti épületeinek feliijítására elsősorban a magyarság lakta területeken, új épületek létrehozására, köztéri alkotások elhelyezésére és felújítására, ünnepi találkozásokra, nemzeti identitásunk és az egyházhoz tartozás megerősítésére. A legfontosabbnak mégis azt tartom, hogy a református gyökerek táplálóerejének felmutatása, megőrzése, továbbfejlesztése a Krisztus szeretetének ereje által újuljon meg a szívünkben. Ez a lélek hozzon megújulást a gyülekezetekben, a szeretetszolgálati intézményeink munkájában, a nevelés-oktatás területén éppúgy, mint a családokban, a nemzeti összetartozásban, az igaz, hamisságtól mentes áldozatvállalásban, a szeretet törvényének tiszta gyakorlásában. A reformáció kapcsán szervezett egyházi programok felsorolása szinte lehetetlen vállalkozás lenne, a kiemelés pedig bizonyára mások érzékenységét sértené, ezért e helyen csupán egy „világi" eseményt