Híres festők 77 - Goya [antikvár]

Francisco Goya y Lucientes számos szempontból tekinthető kora tanújának. Először udvari festőként és a XVIII. századvég spanyol arisztokráciájának hivatalos portréfestőjeként dolgozik. Borzalmas betegség után, amely megfosztja hallásától, elveti a gondtalan udvari témákat, a finom ecsetet spachtlira cseréli, rajzaiban pedig a világ gúnyos és komor vízióját ábrázolja. Festményein és metszetein könyörtelenül leleplezi az emberi hiúságot és kicsinyességet. Goya bemutatja a lélek sérülékenységét és materializálja a szellemeket, melyeket az elma alkot. A gőgös, ostoba és irigy ember betegágyához megidézi az ördögöket és boszorkányokat. További témákat a francia-spanyol háború (1808-1814) szolgáltat számára. A művész látásmódja a valóság borzalmait drámai és megrázó alkotásokká formálja át. Alkotó tevékenységére kivételes sokszínűség és átütőerő jellemző. száz évvel Velázquez után és száz évvel Picasso előtt ő is legkiválóbb spanyol festő.