Archaeologiai Értesítő 1955/1-2. [antikvár]

ŐSKÖKORI FESTÉKBÁNYA LOVASON I. A lovasi festékbánya fekvése és feltárása 1951 tavaszán a veszprémi Bakonyi Múzeum értesítést kapott, hogy Csopak környékén őskori csontok kerültek elő. A leletek a Balatonfüredi Állami Erdőgazdaság tisztviselőjénél, Csordás Miklósnál nyertek elhelyezést. Á bejelentés alapján 1951 áprilisában Mészáros Qyula felkereste az erdőgazdaság irodáját — a begyűjtött csont-anyagot felülvizsgálta és a Bakonjd Múzeum részére átvette. Áz értékes gyűjtemény a pleisztocén jellegzetes növényevőinek csontjaiból és agancsaiból készült szerszámokból áU, s a Balaton melletti Lovas község (Veszprém m.) határához tartozó bányából dolomit-murva fejtése közben került elő, 3—4 m mélységből, vörös színű rétegből. Az erősen festő ásványi anyag az eszközöket is vörösre színezte. A Balaton mellékén hat kisebb-nagyobb fő-dolomit-rög van, közöttük a legjelentősebb a felsőörs-mellékí műút mentén kezdődik és a felső-örsi, csopaki, balatonarácsi és balatonfüredi erdőkön keresztiil a balatonszőlős-pécsel}^ medencéig tart.i Maga a lelőhely, a dolomit-murva bánya, a veszprém-csopaki műúttól 200 m-re keletre njriló, 3—4 m mély, meredekfalú gödör. Á bányában már többször találtak limonitos, vörös betelepüléseket, amelyeket ki is termeltek és házfestésre, parkírozásnál diszítésre használtak. 1. Az I. sz. h ány ag ö d ö r feltárása A bejelentett lelőhely vizsgálata során megállapítottuk, hogy a festékanyagot tartalmazó gödör falát dolomitkitermelés közben aláásták, a fal beomlott, az omladék javarészét pedig elhordták. A lelőhely rögzítése utólag ezért csak megközelítően volt lehetséges. Á jelenvolt bányászok szerint az 1950. év folyamán szokatlanul nagyméretű, 5—6m átmérőjű és mintegy 5 m mély üregre bukkantak, amelyet a dolomit-murvánál finomabb szemcsézeti;-ségű, porhanyó, vörös színű anyag töltött ki. A réteg a keményebb dolomitfaltól könnyen elvált. A mesterségesnek látszó, tölcséralakú gödör belsejéből, felülről lefelé haladva kb. 3 m mély- 1 Lóczy L., A Balaton tud. tanulmányozásának eredményei. Budapest 1913. I/l. köt. 172. ségtől kezdve állati csontok, aganosdarabok és egy vadkanagyar kerültek elő. Á vörös kitöltésben csonton kivül egyéb idegen anyagot vagy feltűnő jelenséget nem észleltek, tehát sem kő-szerszámot, sem tűzhelyet; faszéndarabkákat azonban szórványosan találtak. Kiszállásunk alkalmával csak ann3d lehetőségünk nyílt, hogy a terepen talált, kevert, átforgatott limonitos anyagot átvizsgáljuk. Mindössze néhány darab csöves csonttöredék került elő, régi törésnyomokkal, annak ellenére, hogy a beszolgáltatott szerszámok között több olyan eltört példány akad, amelynek törési felülete üde. Ezeknek hiányzó részeit nem találtuk meg. 2. A II. s z. bányagödör feltárása Az I. sz. gödör helyének átvizsgálásával egyidejűleg a dolomitbánya egész területén tüzetes kutatást végeztünk. Megállapíthattuk, hogy az É-i falon több helyen is előbukkantak limoiütos rétegek anélkül, hogy ősmaradványokat tartalmaztak volna. Az É-i, legújabb keletű fejtési szakaszon azonban, a gödör elkeskenyedő végében, a függőleges 3 m magas dolomitfal felső harmadában, 1 m mély és 1,20 m széles, fészekszerű vörös sávot találtunk, az 50—60 cm vastag humusz alatt. Á vörös kitöltés a zavartalan fekvésű dolomit-máUadék rétegektől elütő településével is elárulta, hogy a keresett őskori kultúrréteget megtaláltuk. Á murvabányának ez a pontja az előző évi lelőhelytől ÉK-re 50°-ra fekszik, 17 m távolságban. Ezen újabb kultúrréteg felfedezésekor már tekintélyes mennyiségű limonitos dolomitmáUa-dékot találtunk a sziklafal tövénél, annak jeléül, hogy valamely közeli építkezés miatt a vörös anyagot kitermelik. A friss földhányást átvizsgálva egy faszén darabkát és egy nagyobb emlősállat bordatöredékét találtuk meg. A gödör feltárása sürgős, leletmentésszerű volt a folyamatos termelés miatt. A feltárást tehát haladéktalanul megkezdtük (1. kép). Az eredetileg fecskefészek alakú mélyedés a munka folyamán mind mélységében, mind szélességében tágult. Kitöltése laza szerkezetű volt. Mielőtt azonban a felszíni kutatóárok alja elérte volna a festékföld-réteg szintjét, mintegy 60 cm mélységű, vízszintes irányú befelé-haladás után