Bővebb ismertető
Elsőként Kenneth Brandon tért magához. Az elhunyt fia felugrott, odafutott a koporsóhoz, amely abban a pillanatban megindult, és zajtalanul begurult az égetőkemencébe.
Felcsendült a lassú gyászzene.
Kenneth Brandon rávetette magát a koporsóra.
- Segítsetek már ! - kiáltotta. - az istenért, segítsetek ! Nem halt meg az apám ! Hallottam a kiáltását !
Kenneth belemélyesztette körmeit a koporsófedél fafaragásaiba, mintha fel akarná szakítani a tömör fát. A virágok és koszorúk leborultak, miközben a koporsó még mindig az égetőkemence felé gurult.
A gyásznép a helyén maradt: úgy ültek, mintha odacövekelték volna őket. Tágra nyílt szemmel követték a szörnyű színjátékot.