Osztályharcok Franciaországban 1848-tól 1850-ig/A társadalmi ember élete [antikvár]

Amióta ennek az iratnak az első kiadása 1895 tavaszán megjelent - amikoriban éppen fölhangzott volt a lárma a szociáldemokrácia ellen irányuló uj kivételes lárma a szociáldemokrácia ellen irányuló uj kivételes kényszerrendszabályok után -, Németország belső fejlődése nagy változásokon ment át. Mégpedig jelentéktelen politikai, de annál fontosabb gazdasági változásokon. A tőke koncentrációjában csucsosodó kapitalista fejlődés, amely különösen a nagybankokban jut kifejezésre, és az ipar centralizációja, amely főként a szindikátusokban és trösztökben jut kifejezésre, addig nem is sejtett mértékben halad előre. De ezzel a haladással szemben az ellenpóluson nőtt a proletariátus száma és hatalma is. Ez a kétoldalu fejlődés az 1895. és 1907. évi ipari számlálás eredményeiben és a szociáldemokrata választók seregének a különböző birodalomgyülési választásokon 1893 óta bekötnek a két folyamatnak az eredményeit össze kell hasonlitani egymással, hogy tisztán fölismerhessük: a társadalom közgazdasági strukturájának kapitalista értelemben való változásával megváltozik éspedig a szociáldemokrácia javára azoknak a széles néprétegeknek politikai érzésvilága és gondolkozása is, akikre nehezedik elsősorban ez a kapitalista fejlődés. A tőkés fejlődés és a szociáldemokrácia növekedése tehát kölcsönösen feltételezik, kiegészitik egymást. Ez annyira letagadhatatlan tény. hogy azok az államférfiak, gazdaságpolitikusok és népképviselők, akik nem veszik észre, eltévesztették hivatásukat és állásuk betöltésére alkalmatlanok.