Magyar Filozófiai Szemle 2024. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

TANULMANYOK I Miért időszerű a filozófiai antropológia?* IX)I: lutps://doi.org/10.7051()/mrsz,16321 Immánuel Kant meg úgy vélte, hogy a filozófiai vizsgálódás fő irányai vcgsó'soron egyetlen kérdésben futnak össze: „Ml az ember?" (Kant 1821. 14). Az, hogy a diszeiplína legtöbb kortárs művelője vitatná ezt a kijelentést, már esak azért is valószínű, mert kevesen gondolják úgy, hogy lehetséges egyáltalán tartalmilag, a tárgya tekintetében meghatározni a filozófiát. De még ha el is tekintünk a diszciplína önértelmezési nehézségeitől, arra azért felfigyelhetünk, hogy a Kant által megfogalmazott kérdést a kortárs gondolkodás jobbára fel sem teszi. A „Mi az ember.?" kérdés persze mást jelent 2024-ben, mint a 18. század végén. Ameny-nyiben egyáltalán megfogalmazódik, a kérdés ma óhatatlanul az elevenség, a biológiai élet egy formájára irányul. Ezzel vezérfonalul szolgál a filozófiai egyik ága, a filozófiai antropológia számára, amely a kulturális antropológia tudományától eltérően nem a történelmileg és kulturálisan meghatározott életformák sokféleségét, hanem az általában vett emberi életforma sajátosságait vizsgálja -pontosabban vizsgálná, ha ez a vizsgálódási irány nem volna szinte tökéletesen mellőzött.' A kortárs filozófia ugyanis többnyire egyszerűen adottnak veszi az emberi lényt, és figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a természetben előforduló sokmillió életforma egyikéről van szó. Azok az irányzatok viszont, amelyek orvosolnák ezt a vakfoltot, hajlamosak az ellenkező végletbe esni, és tagadni azt, hogy az emberi életforma bármilyen értelemben egyedülálló és kitüntetett figyelmet érdemel. Ezért könnyen támadhat az a benyomásunk, hogy csak a * A jelen tanulmány a 2022. november 29-én a Magyar riidomány Í)nncpc alkalmából a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetben tartott eló'adásom kibővített változata. Köszönöm Gömöri Mártonnak, Gyenis Balázsnak, I lartl Péternek, Mester Bélának, Németh Attilának, Schmal Dánielnek, esTimár Andreának az előadáshoz fűzött észrevételeiket, valamint a két anonim lektornak a kézirathoz fűzött megjegyzéseiket. ' Amint arra Odo Mar(|uard (1995. 145-146) rámutat, a kulturális antropológia és a filozófiai antropológia elkülönülése maga is kulturálisan meghatározott. Az eló'bbi a korai modernitás francia és angol szerzó'i által művelt moralisztikában gyökeredzik, vagyis az eniberi életvilágok és szokások hétköznapi tapasztalatra támaszkodó tanulmányozásában, míg a filozófiai antropológia német nyelvterületen alakult ki, ahol az ember a 16. századtól kezdve az Anthro-címszó alatt inkább tudományos vizsgálódás tárgyát képezte. I '