Felvilágosodás most [antikvár]

ELŐSZÓ A harmadik évezred második évtizedének második fele nem tűnhet kedvező időpontnak egy olyan könyv publikálására, ami a haladás történelmi előretöréséről és annak okairól szól. Amikor ezt a könyvet írom, az országomat olyan emberek vezetik, akiknek sötét víziójuk van a jelen pillanatról: „anyák és gyermekek estek a szegénység csapdájába az oktatási rendszer megvon minden tudást fiatal és csodálatos diákjaitól és a bűn, a bandák és a drogok, amelyek túl sok életet lopnak el". „Nyílt háborúban" állunk, ami „terjeszkedik, és áttéteket képez". Ezért a rémálomért a „globális hatalmi struktúra" okolható, ami aláásta „a kereszténység spirituális és morális alapjait".^ A következő oldalakon meg fogom mutatni, hogy a világ állapotának ez a zord értékelése helytelen. És nemcsak egy kicsit helytelen, hanem nagyon-nagyon, egyenesen lapos-Föld-helytelen, nem is lehetne helytelenebb. De ez a könyv nem az Egyesült Államok 45. elnökéről és tanácsadóiról szól. Már néhány évvel azelőtt elképzeltem a megírását, hogy Donald Trump bejelentette indulását, és remélem, hogy jóval több évvel éli túl az ő elnöklését. Az elképzelések, amelyek előkészítették a talajt a megválasztásához, valójában széles körben elterjedtek az értelmiség és az átlagemberek között, mind a bal-, mind a jobboldalon. Ezek közé tartozik a pesszimizmus a világ irányával kapcsolatban, a modernitás intézményeivel szembeni cinizmus, és a képtelenség arra, hogy magasabb célt fedezzenek fel bármi másban, mint a vallásban. A világnak egy másféle felfogását fogom bemutatni, amely tényeken alapul, és a felvilágosodás ideáljai inspirálták: az értelem, a tudomány, a humanizmus és a haladás. Remélem, sikerül megmutatnom, hogy a felvilágosodás ideáljai időtlenek, és hogy soha nem voltak relevánsab-bak, mint éppen most.